Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - Az általános mezőgazdasági összeírásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - SZABÓ LUKÁCS (független):
818 hivatkozott már eddig is, és valószínűleg hivatkozni fog az FVM irányítását felvállaló párt a magyar parasztság egyegy intézkedéshez való hozzáállására. Amennyiben egy témában többször megközelítik, akkor nem tudja eldönteni, hogy most komolyan kérdezike . Tehát még mielőtt lezárnánk ezeknek a törvényeknek a tárgyalását, úgy a földtörvényét, mint az általános mezőgazdasági összeírásról szóló törvény tárgyalását, el kellene dönteni, hogy szükség vane többszörös adatfelvételre, vagy egyszer kell megkérdezni az érintetteket, és komolyan kell venni őket. Ha ezt teszi a törvény beterjesztője, akkor én az általam szükségesnek tartott módosító indítványokkal pontosíthatónak, javíthatónak és bevezetendőnek tartom a törvénytervezetet. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Szabó Lukács képviselő úrnak, független. Tessék! SZABÓ LUKÁCS (független) : Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Mint ahogy korábban már elhangzott, az elmúlt száz évben ez már az ötödik mez őgazdasági összeírás lesz. Míg viszont a korábbi négy alapvetően más piaci körülmények között jött létre, ezért alapvetően különbözik a jelenlegi viszonyoktól - akkor ugyanis mindig bővülő piacra lehetett számítani , most ezzel szemben igen sajnálatos mód on a mezőgazdaság résztvevői, a magyar parasztság, külső okokra visszavezethető indokok miatt nem számíthat arra, hogy az életlehetőségei a jövőben javuljanak. Hasonlóan az előttem szólóhoz, én is csak azokat a momentumokat ragadom ki, amelyek eddig még ne m hangzottak el. Én vitatkoznék azokkal, akik úgy vélték, hogy a tervezet preambulumából hiányoznak bizonyos dolgok. Véleményem szerint a bevezetés helyesen utal arra, hogy azért van erre az összeírásra szükség, mert a mezőgazdasági irányító rendszernek a szervezése megkívánja bizonyos adatok szolgáltatását. Én ebbe bennefoglaltatva érzem azt is, hogy ez az összeírás alapvetően azért történik, mivel szolgálni akarja a mezőgazdaság résztvevőit, hogy a magyar parasztság holnap jobban éljen, mint ma, illetve h ogy a magyar fogyasztó meg tudja vásárolni és megfizethető legyen számára az, ami a létfenntartásához mindennap szükséges. Ebben a preambulumban benne foglaltatik, hogy a mezőgazdasági irányító rendszer fenntartásához, jó működtetéséhez kell ez az összeírá s. Ha ebből a szempontból közelítjük meg, akkor úgy vélem - sokakkal vitatkozva , hogy még további igen lényeges adatokat kellett volna az általános összeírásban... , amit nemcsak a mezőgazdaság, hanem a mezőgazdasági termelési tényezők, termelési feltét elek biztosítása kívánt volna meg. Mert ha szükség van arra, hogy egy juhot vagy egy disznót összeírjanak, és én azt mondom, hogy igenis szükség van rá... - mert aki önellátó gazdaságot tart fenn, arra potenciális fogyasztóként már nem lehet számítani, teh át akkor nem tízmillió, hanem esetleg csak kilencmillió magyar fogyasztóra kell a mezőgazdasági kormányzatnak a szabályzórendszerét építeni. Viszont egy igen fontos momentum elkerülte a figyelmünket, hogy míg a korábbi négy összeírás sorá n Magyarország exportőr volt alapvetően, ma egyre inkább nem behozatalra szorul, hanem behozatalra kényszerítik. Ugyanis eltekintettünk attól, hogy az elmúlt összeírás óta annyi külföldi tulajdonban lévő, mezőgazdasági cikkeket árusító bevásárlócentrum épü lt fel az országban, amelynek a forgalma tervezhetetlen. A mai nap és holnap is egyre több ilyen fog épülni. Tehát miközben a tízmilliós magyar piacról az önellátásra berendezkedő magyar paraszt valamennyit elvesz, az tervezhető is, ezért helyes, hogy mind en számosállatot összeírnak, ugyanakkor a külföldről gátlástalanul és szinte kontroll nélkül beömlő élelmiszerre nem tér ki a törvénytervezet, és feltételezhető, hogy nem fog tudni a jövőben sem ezzel mérhető módon számolni a mezőgazdasági kormányzat. Úgy vélem, ha megfelelő szabályzórendszert akar mindenkor alkalmazni a mindenkori mezőgazdasági kormányzat, akkor ezzel is nagyon nagy mértékben számolni kell. Úgy vélem, hogy bár van párhuzamosság a különböző adatok igénylésében, de ezek nemcsak hogy kiegészí tik, hanem feltételezik egymást, és nem mindig hagyhatók el. Ha az elmúlt száz évet