Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 8 (46. szám) - A Közbeszerzések Tanácsa 1997. január 1-je és december 31-e közötti időszakban végzett tevékenységéről, valamint a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól szóló beszámoló, valamint a Közbeszerzések Tanácsa 1997. é... - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
82 Nem térnék ki azokra a példákra, amelyek az elbírálásra vonatkoznak, de azt hiszem, hogy aki figyelemmel kísérte a gyakorlati problémákat, az észrevehette, hogy sok esetben a panaszok, az észrevételek, a kifogások olyan kor jelennek meg, amikor az ajánlatkérők részéről a kezdetek kezdetén, a hirdetéskor nem jelenik meg pontos információ. Ilyenkor vélelmezhetik az ajánlattevők azt, hogy valami történt a háttérben, amit ők nem tudnak megérteni, még akkor sem, ha később kide rül, hogy az ajánlatukkal volt valamilyen probléma. Hölgyeim és Uraim! A közbeszerzési törvényben az ajánlatkérők, az ajánlattevők és a köz érdekének kell valamilyen formában az összhangját megteremteni. A nyílt eljárásoknak a jelenlegi gyakorlat szerint a z 1997es, de most már vannak 1998as adatok is, elég nagy száma, elég nagy aránya azt mutatja, hogy nagyon sokan játszanak tisztességesen ezen a pályán. De ismét egyetértek Latorcai elnök úrral, hogy a törvénymódosítás során hangsúlyt kell kapnia a tárgya lásos rendszernek, és a tárgyalásos rendszerből lehetőség szerint nem "túlbürokratizálva" ezt a rendszer, de meg kell próbálni tovább kiirtani olyan lehetőségeket, amelyek arra szolgálnak, hogy egyesek kijátszhassák a törvény paragrafusait. Szeretném kieme lni a minősített ajánlattevők körét. Sajnálatosnak érzem azt, hogy csak olyan kevés cég, mindössze háromszáz körüli mind a két évben, amely élni próbált ezzel a lehetőséggel, és ebből kevesebb, mint százan feleltek meg ennek a kemény feltételnek. Miközben azt helyeslem, hogy nem mindegy, kik lesznek a minősített ajánlattevők, de azért jó lenne, ha az ajánlattevők köre bővülne, mert ez a piaci lehetőségeken kívül egy cégnek a jó hírnevét is tovább öregbítheti, és érdemes lenne ilyen marketing üzenetekre is o dafigyelni az ajánlattevőknek. Azt hiszem, nem foglalkoznék többet a tárgyalásos rendszerrel, mert ezt sokkal jobban fogjuk majd taglalni a törvénymódosítás kapcsán. Egy másik nagyon sarkalatos kérdés a nemzeti preferenciális elbánást biztosító paragrafuso k helye. Ha emlékeznek, képviselőtársaim, akkor nagyon heves vitákat folytattunk a rendszerről, a mértékekről. Számomra és a szocialista frakció számára nagyon kedvező az, ami a jelentésben szerepel, hogy nagyon kis számban éltek az ajánlatkérők olyan disz kriminatív meghatározásokkal, amely a külföldieket kizárja. A másik, hogy a belföldön lévő, különösen az, amikor a helyi önkormányzat a helyi vállalkozókat próbálja preferálni, ezenkívül a 10 százalékos árpreferencia lehetőségekkel is nagyon kis számban él tek, ez azt vetíti előre, úgy, ahogy elmondta Berényi úr, talán nem lesz olyan nehéz a jogharmonizáció útján továbbmennünk és megteremteni az Európai Unió joganyaga és a magyar közbeszerzési törvény közötti összhangot. Azt hiszem, azt célozhatjuk meg, hogy fenntartjuk a rendszert, de ha szükséges, akkor könnyen meg lehet tőle szabadulni. Egyetértek azokkal a megjegyzésekkel, amelyek a központi beszerzés különös súlyát és jelentőségét kiemelik. Az idő előrehaladottsága miatt most nem beszélnék számokról. Azt hiszem, ezzel is foglalkoznunk kell majd a módosítások során, javítanunk kell ezt a rendszert. A közbeszerzési eljárások szakszerű és tisztességes lefolytatása a szereplőktől feltételezi a kölcsönös partnerkapcsolatok tiszteletben tartását. Az, hogy egy g azdaságban hogyan működik a közbeszerzés rendszere, tükörképet mutathat a társadalom érettségéről és értékrendjéről. Sajnálatos módon a korrupció, az érdekviszonyok tisztességtelen érvényesítése jelenlegi társadalmunk egyik súlyos betegsége. Az ország megí télésében a külső szakértők mindig vizsgálni fogják a versenyeztetéssel kapcsolatos szakmai felkészültségünket és az eljárásokban tanúsított tisztességes vagy tisztességtelen magatartásunkat. A szakmai felkészültség biztosítása, úgy gondolom, a könnyebbik téma, nem igényel különösebb erőfeszítést, ezek elsajátíthatók a gyakorlat során. A keményebb téma a hozzáállás, a szereplők belső erkölcsi motivációja. Ez a témakör viszont már túllép ennek a törvénynek a keretein. Befejezésül hadd mondjam azt, üdvözlöm, hogy a kormány - párhuzamosan a gazdasági bizottság kezdeményezésével - benyújtotta a módosító törvényjavaslatot. Köszönöm Berényi úrnak a
