Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - Az általános mezőgazdasági összeírásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
802 De ha már a méhészetet megemlítettem, felhívom a figyelmet, hogy az állategészségügy minden évben teljes körű felmérést végez a méhészetekről, ezért elegendő lenne, ha a törvényjavaslat azt tartalmazná: az ilyen jellegű friss és pontos nyilvántartásokat, részhalmazokat a Statisztikai Hivatal az összeírás során egyben átveheti. Erre vonatkozóan is nyújtottam be módosító javaslatot. A törvény célkitűzéseinek eléréséhez szükséges adatgyűjtés i témakörök közül a gazdálkodás költségei és jövedelme témakör megjelölést nem tartom szükségszerűnek, hiszen minden mezőgazdasági tevékenység jövedelmezőségét le lehet modellezni, és ez pontosabb, mint a statisztikai összeírás, hiszen a termelők erre vona tkozóan szolgáltatott adatait nem lehet mindig ellenőrizni, és a jövedelmekről sokan nem szeretnek pontos adatokat adni. Valamint nem is biztos, hogy minden termelő pontos adatokkal rendelkezik a saját jövedelmezőségével kapcsolatban, hiszen az őstermelőkn él a másfél millió bruttó árbevétel alatti tételes elszámolást választó adózóknak csupán a bevételük 20 százalékát kell kiadási számlával igazolni, így ők pontos adatokkal a saját jövedelmezőségükre vonatkozóan nem is rendelkeznek. Ha megkérdezik őket, csu pán azt tudják elmondani, hogy évről évre romlik a helyzetük. Ezért még egyszer aláhúzom, hogy a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségét egyegy területen elegendő lemodellezni, hiszen amennyi egyegy ágazat jövedelmezősége a Tiszántúlon, körülbelül ugyana nnyi a Dunántúlon is. Mivel valószínűsíthető, hogy e teljes körű összeírás adatbázisa már figyelembe lesz véve az európai uniós csatlakozás során, hiszen ez a törvényjavaslat egyik célja, ha a jelenlegi rendkívül alacsony magyar mezőgazdasági jövedelmi vis zonyokat megismeri az unió, azt fogja később mondani: a csatlakozás után nem kell majd a közös költségvetésből jövedelempótló támogatást adni a magyar termelőknek, hiszen a csatlakozás előtti években is alacsony szinten voltak a jövedelmeik. Persze, ezt a problémát nem a jelenlegi törvényjavaslatnak kell megoldania, hiszen mindnyájunk közös felelőssége, hogy a magyar mezőgazdaságnak az elmúlt kormányzatok ideje alatt fokozatosan leromlott jövedelmi viszonyait feljavítsuk, s így csatlakozzunk az Európai Unió hoz, hogy a csatlakozásnak a mezőgazdaság ne legyen vesztese. Ha ez nem történik meg s a jelenlegi állapotban csatlakozik mezőgazdaságunk az unióhoz, a magyar termelők helyzete sajnos hosszú távon is kedvezőtlenül fog alakulni. Köszönöm a megtisztelő figye lmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Hozzászólásra következik Kis Zoltán képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjából; őt követi majd Medgyasszay László képviselő úr, a Magyar Demokrata F órum képviselőcsoportjából. Képviselő úr, öné a szó. (9.50) DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Miniszter Úr! Ez a törvény, amely most a teljes körű mezőgazdasági összeírás megvalósítását célozza, mondhatni, már j ó pár éve időszerű lenne. A nyolcvanas évek második feléig voltak hiteles adataink a magyar mezőgazdaság teljesítőképességéről és mindazon piaci szereplőkről, akik ebben az ágazatban működtek. Ez egyszerűen ment, megvoltak az állami gazdaságok, a szövetkez etek, amelyek a KSH felé adatot szolgáltattak, és ez alapján volt egy olyan kép, ami az akkor még gyakorlatilag kialakuló háztáji gazdaságot is integrálta, és bevitte ebbe a nyilvántartási rendszerbe. A rendszerváltást követően nemcsak az adatszolgáltatás, hanem a termelői kör is értelemszerűen megváltozott, hisz mind a kárpótlási törvény, mind a szövetkezeti átalakulási törvény - de akár említhetném a részaránytulajdonokról szóló törvényt is - átalakította azt a szerkezetet, ami egy monolitikus, egysíkú r endszerre épült az ágazaton belül, és létrejött a bizony esélyegyenlőségében még nem nagyon egyeztetett, de valóban sok szektorú mezőgazdasági termelés, amelyben a háztáji
