Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 3 (53. szám) - Az általános mezőgazdasági összeírásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÓTH ANDRÁS (Fidesz):
798 Tekintettel arra, ho gy ez a regisztráció nem kötelező, a gazdálkodók önkéntes szándékán múlik, egyes becslések szerint mindössze a teljes mezőgazdaságunk 6070 százalékát képes csak felölelni, tehát semmiképpen nem tekinthető végleges megoldásnak. Az egyes szervezeteknél, kam aráknál, terméktanácsoknál rendelkezésre álló viszonylag korrekt nyilvántartások is a magyar mezőgazdaság egyes területeit ölelik csak fel, tehát nem alkalmasak arra, hogy legalább az agrárgazdaság 9095 százalékát feltáró, átfogó információt adjanak az ag rárkormányzat részére, ami elengedhetetlen feltétele a szükséges piaci beavatkozások sikerének. Kedves Képviselőtársaim! A mai napon az Országgyűlés több olyan törvényjavaslatot is tárgyal, amely legalább részben a minél teljesebb nyilvántartás megvalósulá sát igyekszik megcélozni; gondolok itt a később tárgyalandó, a termőföldről szóló T/757. számú törvényjavaslatra, vagy a most előttünk fekvő, az általános mezőgazdasági összeírásról szóló T/718. számú törvényjavaslatra. Mint hallottuk, utoljára 1991ben vo lt általános mezőgazdasági összeírás hazánkban, ami egy, a maihoz sok tekintetben nem hasonlítható, gyakorlatilag privatizációt megelőző állapotban levő magyar mezőgazdaságról adott átfogó képet. Azóta csak egy részleges összeírás történt. A gyökeresen meg változott viszonyok mindenképpen indokolttá teszik a teljes körű összeírást. Ezt csak erősítheti, hogy ezzel Magyarország csatlakozna az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének világcenzusához, valamint az Európai Unióban az ezredfordulón végrehajtá sra kerülő teljes körű összeíráshoz. Korábban kormányrendelet szabályozta az általános mezőgazdasági összeírást, azonban az adatvédelmi, valamint a statisztikáról szóló törvények időközben történt elfogadása miatt, mivel az összeírás szemé lyes adatokra vonatkozóan is történik, mindenképpen indokolt a törvényi szabályozás, azzal egyetértünk. Erre egyébként a miniszter úr expozéjában, illetve a bizottsági előadóktól is utalást kaptunk. A bizottsági viták során többször felmerült, hogy a törvé nytervezet mennyiben felel meg az adatvédelmi előírásoknak. Legutóbb Tóth Sándor úr foglalkozott ezzel. Az adatvédelmi biztos irodája többször is foglalkozhatott a törvénytervezettel: az előkészítés során, ez volt az első, amelyről a kialakított véleményt a mezőgazdasági bizottság is hallotta, tehát egy korábbi időpontban, illetve az előttünk fekvő végleges változatot is látta az adatvédelmi biztos irodája. Ez gyakorlatilag február 23án következett be, s itt fogalmazott meg bizonyos aggályokat az adatvédel mi biztos. A felmerült észrevételeknek, úgy gondoljuk, módosító javaslatok elfogadásával képes megfelelni a törvénytervezet, így annak elfogadását adatvédelmi szempontból is támogatni tudjuk. A törvénytervezet 2. §a szinte változtatás nélkül átvette a kor ábbi kormányrendeletből a gazdaság definícióját, különösen ami a különféle birtoknagysághatárokat illeti. Úgy gondoljuk, hogy a már korábban említett megváltozott agrárstruktúra miatt néhány módosítás mindenképpen szükséges. Például már az előterjesztő is jelezte, hogy az intenzív kertészeti kultúrával foglalkozó gazdaságoknak teljes körére szeretné kiterjeszteni ezt az összeírást annak érdekében, hogy az összeírásra kerülő gazdaságok ténylegesen lefedjék az agrárszektor megfelelő hányadát. (9.30) Az általu nk szükségesnek tartott módosító javaslatokat is ilyen szándékkal fogjuk beadni. Ellenzéki képviselőtársainkkal véleménykülönbség alakult ki a tekintetben, hogy a gazdaságra jellemző naturális adatok összeírásán túl mi szükség van a költségjövedelmi viszo nyok, illetve a gazdaság nem mezőgazdasági jellegű tevékenységének regisztrálására. Úgy gondoljuk, igenis fontos információk szűrhetők le abból, hogy a gazdálkodók használatában levő termelési eszközök milyen jövedelemtermelő képességgel bírnak, milyen a h atékonyságuk, adott jövedelem megtermeléséhez milyen eszközbefektetésre, munkaráfordításra van szükség, illetve nagyon sokatmondó információk azok, amelyek megmutatják, hogy az egyes gazdálkodók milyen hányadban jutnak jövedelemhez a mezőgazdaságból, illet ve az egyéb tevékenységekből.
