Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény és ezzel összefüggésben egyes más törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
785 támasztottunk. Ezekben az ügyekben az álláspontunk nem változott attól függően, hogy kormánypárt voltunk vagy ellenzék. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces hozzászólásra adok lehetőséget Wiener György képviselő úrnak, a Szocialista Párt képviselőcsoportjából. DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Kös zönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Számítottam Salamon László előbb említett ellenvetésére. Valóban jól emlékszik arra, hogy az egyesülési jogról szóló törvényt 1989 februárjában fogadta el a parlament, azonban az egyesülete kkel, illetve a pártokkal kapcsolatos ügyészi jogosítványok az 1989. évi XXXIII. törvény 12. §ának (6) bekezdése alapján kerültek be a hatályos szövegbe. Ez a (6) bekezdés a következőt mondja ki: "Az egyesülési jogról szóló törvény 14. §a helyébe a követ kező rendelkezés lép: A párt kivételével a társadalmi szervezet működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a működés törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat." A (2) bekezdés: "A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen." Ez a (2) bekezdés nem is származhat korábbról, hiszen az 1989. évi II. törvény pártokról még nem tett említést, noha ekkor már működtek pártok. Nagyon röviden reagálnék Balcz ó Zoltán képviselőtársam megjegyzésére is. Balczó Zoltán jól érzékeli az ügyészség sajátos helyzetét. Korábban az volt a felfogás, hogy az ügyészség részben a végrehajtó hatalomhoz kötődik, mint igazságügyi igazgatási szerv, részben pedig az igazságszolgál tatáshoz. A jelenlegi felfogás inkább abba az irányba mozdul el, hogy az ügyészség teljes mértékben az igazságszolgáltatás szférájába kerül át, már nem igazságügyi hatóság, nem rendelkezik olyan jogokkal, hogy például felügyeletet gyakorol, mint a hagyomán yos francia rendszerben a bíróságok ügyvitele, eljárásmódja felett, vagy a bírósági tisztviselők irányába gyakorol kormányzati jogosítványokat. Ami a hatalommegosztás rendszerét illeti, az ő felfogásában a klasszikus hatalommegosztás rendszerében az ügyész ség valóban nehezen helyezhető el a mostani állapotában. A hatalommegosztásnak azonban vannak modernebb felfogásai is, ebben akár önálló hatalmi ág is lehet az ügyészség. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselő társaim! Figyelemmel arra, hogy több képviselőtársam nem jelezte hozzászólási szándékát, megadom a szót Hende Csaba igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár úrnak, aki jelezte, hogy válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. DR. HENDE CSABA igazságü gyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Nem kívánnám a rendkívül érdekfeszítő jogtörténeti visszatekintések számát gyarapítani. Miután a vita folyamán a leglényegesebbnek vélt kérdésekre reagáltam, engedjék meg , hogy a mostani hozzászólásomat valójában egy kétpercesnek szánt keretbe tömörítsem, s egyetlen kérdéssel foglalkozzam, ez pedig a legfőbb ügyésznek adott igazságügyminiszteri utasítás a tervezet tükrében. (22.50) Azért vagyok kénytelen kiemelni ezt a ké rdést, mert úgy Dornbach, mint Hack képviselő úr, megítélésem szerint, nagyon egyoldalúan tárgyalta ezt a kérdést, s elfeledkeztek arról a körülményről, hogy az igazságügyminiszter által adott egyedi utasítást a törvényjavaslat értelmében nemcsak hogy írá sba kell foglalni, hanem hivatalos lapban közzé is kell tenni. (Dr. Hack Péter: És akkor mi van?)
