Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - Kovács Kálmán (SZDSZ) - a pénzügyminiszterhez - "Legyen-e a bank titka?" címmel - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter:
676 Az első és ez idáig legnagyobb összegű, több mint 300 milliárd forintos bank- és adóskonszolidáció még az Antallkormány alatt, 1993ban kezdődött, majd folytatódott a Borosskormány alatt, sor került rá a Hornkormányzat alatt is. Az 1993 és 1995 között végrehajtott bank- és adóskonszolidáció körülményeinek tisztázására az előző parlamenti ciklusban vizsgálóbizottság jött létre. Ennek a bizottságnak a fe lállítását az akkori ellenzék kezdeményezte, a parlament megszavazta. A testületet Varga Mihály, a Pénzügyminisztérium jelenlegi államtitkára elnökölte. A bizottság igen súlyos szabályozási hiányokra hívta fel a közvélemény figyelmét. Idéznék a bizottság j elentéséből: "A kormány nem gondoskodott arról, hogy megszabja a bankoknál nagy tömegben és több tíz milliárd forintos értékben maradt befagyott követelések - kintlevőségek, befektetések - behajtásának szabályait, különös tekintettel az eszközök piaci érté kesítésének nyilvánosságára, a potenciális vevők esélyegyenlőségének garantálására vagy az adósok elvárható értékeinek tiszteletben tartására. Az előírt szabályozás híján természetesen nem valósult meg a folyamat lebonyolításának rendszerszerű ellenőrzése sem. A Postabank és a Magyar Fejlesztési Bank tervezett konszolidációjára mintegy 200 milliárd forintot szavazott meg a parlament." Ha fontosnak érezzük, hogy az Országgyűlés megteremtse azokat a szabályokat, amelyeknek a meglétét az említett vizsgálóbizot tság elengedhetetlennek tartotta - annak érdekében, hogy a több száz milliárd forintos közpénzek felhasználásánál a visszaéléseket el lehessen kerülni, annak érdekében, hogy a jelenleg és a jövőben zajló esetleges feltőkésítési folyamatokat és az azok lefo lytatásáért felelős kormányt ne érhesse a pazarlás vagy éppen a tisztességtelenség vádja , a fentiek alapján kérdéseim a miniszter úrhoz: Egyetérte ön azzal, hogy ne minősüljön banktitoknak azoknak a minősített követeléseknek és befektetéseknek az értéke sítésére létrejött szerződés, amelyekből származó veszteség ellensúlyozásához állami, költségvetési pénzeszközöket vettek igénybe a megképzendő céltartalék vagy a felhasználandó általános és tőketartalék kiegészítése céljából? Egyetérte ön azzal, hogy ne jelentse a banktitok sérelmét azon minősített eszközöknek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) értékesítésére létrejött szerződés tartalmának nyilvánosságra hozatala? Végül: mint a pénzügyekért felelős miniszter, támogatjae ön egy ilyen tartalmú szabályozás sürgős megalkotását? (Rozgonyi Ernő: Bravó! - Taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK (dr. Áder János) : Az interpellációra Járai Zsigmond pénzügyminiszter úr válaszol. DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Or szággyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! A kormány tavaly év végén határozatot hozott a Postabank és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. konszolidációjáról, és utána ezt a parlament is elfogadta. Ennek alapján a Postabanknál 152 milliárd forint, a Magyar Fejlesztési B anknál pedig 37,7 milliárd forint összegben a tőkéjének rendezésére került sor. A postabanki portfolió kezelését a tőkeemelést követően három gazdasági társaság végzi: egy része ott maradt a Postabanknál - azok a hitelek, amelyek változatlanul jó hitelek, csak tartalékot kellett mögéjük képezni , egy része átkerült a Postabank Rt. által létrehozott visszaszedő kft.hez, egy harmadik rész pedig átkerült az ÁPV Rt. tulajdonában lévő Reorg Apport Rt.hez. Az intézményekkel a kötött szerződések mellett a kormá ny felkérte az Állami Számvevőszék elnökét, valamint utasította a Kormányzati Ellenőrzési Iroda elnökét a Postabank Rt.nél és az MFBnél feltárt veszteségek keletkezésével kapcsolatos felelősségi kérdések átfogó és teljes körű vizsgálatára. Ezek alapján a z ellenőrzésben a Pénzügyminisztériumon kívül részt vesz a kormány részéről a Kormányzati Ellenőrzési Iroda, az Országgyűlés ellenőrzési szervét pedig az Állami Számvevőszék képviseli. Úgy gondolom, helyes az, hogy ne csak a kormány, hanem az Országgyűlés is komolyan vegye az ellenőrző szerepét.
