Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
655 lehet vagy jövedelem hiánya miatt célszerűtlen büntetni, az elkövetett cselekmény súlya pedig az elzárást nem indokolja, az ilyen személyek javítónevelő munkára vagy közmun kára kötelezése; ráadásul még társadalmi hasznossága is lehetne a dolognak. Mint már jeleztük, a fiatalkorú elkövetőknél törölnénk az elzárási tilalmat, viszont azt bizonyos életkor felett nem tartjuk célszerűnek. Például hetven év felett szerintünk nem le nne helye elzárásnak, sem a pénzbírság elzárásra átváltoztatásának. A törvénytervezet erre lehetőséget ad, nincs felső korhatár. Már csak azért sem tartanánk ezt helyesnek, mert a fiatalkorúakkal ellentétben az idősek általában rendelkeznek valamiféle jöve delemmel - például nyugdíjjal vagy egyéb jövedelemmel , tehát a pénzbírság aránylag könnyen végrehajtható akkor is, ha az önkéntes teljesítés elmaradna. Nem értjük - Hack Péterrel ellentétben , hogy a tervezet miért bánik viszonylag szűkmarkúan a kiutasí tás lehetőségével. Megemlítenék néhány olyan esetet, ahol véleményünk szerint külföldi elkövető esetén igenis helye lenne kiutasítás alkalmazásának, és ezt a tervezet nem teszi lehetővé. A teljesség igénye nélkül ilyennek tartjuk például a magánlaksértést, a vámszabálysértést, a devizaszabálysértést, a pénzutánzattal kapcsolatos szabályok megszegését vagy a tulajdon elleni szabálysértéseket, tehát a kisebb súlyú lopást, sikkasztást, csalást, szándékos rongálást, idegen, nem gépi meghajtású jármű mástól val ó elvételét, annak jogtalan használatát és így tovább. Nem tudjuk, hogy annak a külföldi állampolgárnak, aki ilyen cselekményeket követ el Magyarországon, mi indokolja a további magyarországi tartózkodását. Szeretnék továbbá a tervezet néhány elemével kapc solatosan is tájékoztatást kapni. Olyan szóhasználatokról van szó, amelyek nem egyértelműek, márpedig az elbírálás és a felelősség szempontjából az egyértelműség elengedhetetlen. Tilos például bárkinek nyilvános rendezvényen testi sértés okozására alkalmas eszközt magánál tartva megjelenni. Ez természetesen alapvetően helyes szabályozás, csak éppen nem tudni, hogy mit is értsünk ezalatt. Az indoklás szerint ezen eszközök kimeríthetetlen alakváltozatai miatt lehetetlen e tárgyakat taxatíve felsorolni - ami i gaz is , de valamiféle iránymutatást mégis kellene adni. Mert most így nem tudom, hogy nyilvános rendezvényre beviheteke egy golyóstollat például vagy a kulcscsomómat, hiszen mindkettővel lehet testi sértést okozni! S ha ezekkel mégis elmegyek egy nyilvá nos rendezvényre, akkor kiteszem magam egy húszezer forintig terjedő pénzbírságnak? Megjegyzem, hogy az államnak ez egy kiváló bevételi forrás lehet, hiszen ezen az alapon minden nyilvános rendezvény minden résztvevője megbírságolható lenne. Alig hiszem, h ogy az előterjesztőnek ez lenne a célja. Jó lenne, ha nem a szabálysértési hatóság értelmezésétől vagy jóindulatától függne e kérdés eldöntése. Egy másik ilyen példa: említhetném a tervezetnek azt a részét is, amely büntetni rendeli a vallási tisztelet tár gyának meggyalázását. Ez is helyes intézkedés, de a rendelkezésből nem derül ki, hogy mire gondol pontosan az előterjesztő. Az indoklás ugyan megemlíti, hogy a vallásgyakorlás objektumai ellen irányuló garázda jellegű magatartásokról van szó, de sajnos ez sem ad megfelelő eligazítást. Nem tudjuk például, hogy csak a jelenleg vallásgyakorlás céljára használt objektumokra vonatkozike a szabályozás - emlékszünk a templomgyalázásokra , vagy például a régebben erre használt, de ma már e célra nem igénybe vette kre is. Például a templomrom vagy az elhagyott útszéli feszület is ide tartozik vagy nem tartozik ide? És mely vallások objektumaira vonatkozik a védelem? A Magyarországon ma elismert vallások vagy ezenkívül a Magyarországon el nem ismert, de magukat egyhá znak tartó csoportok objektumaira is, vagy netán a valaha Magyarországon gyakorolt, de mára nálunk már nem létező vallások megmaradt objektumaira is? Olyan kérdések ezek, amelyek nem tudom, hogy a szabálysértési hatóság elé kerülésük esetén milyen alapon d őlnek majd el. Tudom, hogy sok a kérdés, de ezeket a kérdéseket az előttünk fekvő tervezet váltotta ki. Az alkotmány- és igazságügyi bizottság ülésén szerettem volna választ kapni a kérdéseimre. Sajnos az előterjesztő ott megjelent képviselői a kérdéseim t öbbségére egyáltalán nem válaszoltak. Mindössze két kérdést gondoltak válaszra méltónak, de még e két kérdésre sem kaptam megnyugtató választ.
