Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HORVÁTH BALÁZS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
651 Köszönöm. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ha nem beszélem végig a 15 percet, kérem, azt ne vegyék sem a Házzal, sem a törvénytervezettel szembeni tiszteletlenségnek, pusztán megpróbálom a gondolataimat szikárra zsugorítani, hiszen az idő pénz. A Fór um és a saját nevemben a törvényjavaslatot elfogadom, és elfogadni ajánlom önöknek, abból a logikából kiindulva, hogy mi, a Fórum tagjai soha nem fogunk gépszerűen megszavazni egy törvényjavaslatot. Végiggondoljuk, és alapállásunk az, hogy az Országgyűlésn ek, a Háznak, önöknek törvényt kell alkotniuk, tehát alakító módon részt kell venniük a törvényalkotás folyamatában. Mi következik ebből? Ebből értelemszerűen az következik, hogy ha elfogadjuk a törvényjavaslat logikáját, ha szükségesnek tartjuk annak a me gvalósítását, ha okosnak és célszerűnek tartjuk a szerkezetét, ha érezzük azt, hogy várja, esetleg kéri a társadalom, ebben az esetben általános vitára alkalmasnak tartjuk. Azt senki nem vitatja, jómagam sem, hogy egy ilyen nagy terjedelmű és részletes, az életünk egy szeletét vagy egy vonatkozását meghatározó módon alakító törvényjavaslat tökéletes nem lehet, hiszen minden ember más, más kapcsolatrendszerben él, következésképpen a részletekben álláspontunknak nem kell egyezniük az előterjesztőjével. Ebből következően pedig már most bejelentem, hogy néhány módosító indítványt be fogunk terjeszteni azon kívül, amit már beterjesztettem. Tisztelt Ház! Ahogy az imént mondtam, a törvény megalkotása fontos és szükségszerű. Őszintén megmondom, hogy egy elvi fönntar tásom van, amit elmondtam már a bizottsági ülésen, és most is elmondom. Ha elfogadom és tényként kezelem, hogy az a közigazgatás büntetőjoga és egyrészt a nemzetközi egyezményekkel, másrészt a XXI. századi elvárásokkal szinkronban a bírói utat biztosítom, megfontolás tárgyává kellett volna tenni azt, hogy a szabálysértési Be. - tudom, hogy ez nem jó kifejezés, de talán idevaló - beépíttessék a büntetőeljárásjogról szóló törvény 13. fejezetétől kezdve valamelyik passzusba, illetve fejezetbe. Ez egy olyan el vi elvárás lett volna a részünkről, amely a szerkesztés logikáját határozza meg, és jogrendszeri problémákat nem vethetne föl, viszont ezt már - miután a Be.t nem nyitottuk meg ezen a körön belül - indítványként előterjeszteni nem áll módunkban. Az elvi f önntartásainkat fogalmaztam meg. Tisztelt Ház! Néhány, az általános vita keretén belül szükségszerűen fölmerülő fönntartásomról, illetve gondunkról szeretnék beszélni, megjegyezve azt, hogy bár 15 perc áll rendelkezésemre, a különös résszel kapcsolatos ind ítványainkról nem fogok beszélni, hiszen a részletes vita során azokat majd részletesen kifejtjük. A javaslat általános része iránymutatást ad a vonatkozásban, és elmondja, hogy a helyi bíróság előtt kifogással megtámadható a dönté s. Ebben az esetben kérdésként merül föl a következő: Ha a bíróság csak részben módosítja a szabálysértési határozatot, ez újabb kifogással megtámadhatóe? Az eljárásrészben ezen kérdéskörrel mindenféleképpen rendelkezni kell. Mint gyakorló jogász, szinte biztos vagyok abban, hogy tucatszámra zúdulnak majd be a részben módosított határozatokkal szembeni ismételt kifogások. A bíróságot a szabálysértési hatóság határozata sem jogi minősítésében, sem tényállásában nem köti, a bíróság az eljárása során minden k örülményt, amely a felelősség megállapítása szempontjából releváns, köteles földeríteni; sőt mi több, bizonyítást is lefolytathat. Ebből, úgy vélem, világosan látszik a törvényjavaslatnak az az érdekes logikai vonulata, hogy a felülvizsgálati eljárás során az eljárás nem tisztán reformatorikus, de nem is cassatorius. Ez elméleti szempontból érdekes, és a felülvizsgálati eljárás soráni döntések meghozatalát illetően is a részletes vita során kiderül majd, feltehetően jelentőséggel bír. Szintén a szabálysérté si törvényjavaslat általános részével kapcsolatban döntenünk kell - legalábbis önöknek, képviselő urak és hölgyek, dönteniük kell - abban a kérdésben, mi történjék akkor, ha a szabálysértési eljárás alá vont személy a bírósághoz fordul. Itt egyesbíróként j ár el a bíró, a másodfokú eljárás során tanácsban jár el a bíróság, tehát három szakbíró jár már el. Célszerű lenne megfontolás tárgyává tenni, szükségese ilyen esetben másodfokon - azt hiszem, elég merész
