Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. KISZELY KATALIN, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
645 Köszönöm szé pen, képviselő úr. Hozzászólásra következik Kiszely Katalin képviselő asszony, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka; őt követi majd Hack Péter képviselő úr, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportja nevében. Képviselő asszony , önt illeti a szó. DR. KISZELY KATALIN , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Ahogy már a miniszteri expozé is említette, a szabálysértési törvényjavaslat megszületésének előzményéhez tartozik, hogy az európai jogi egyezmény 6. cikkelye alapján az Alkotmánybíróság 63/1997. számú határozatával 1998. év végéig arra kötelezte az Országgyűlést, hogy a szabálysértési jog területén is biztosítsa az állampolgárok számára a bírói út igénybevételének lehetőségét. A kormá ny ezen alkotmánybírósági határozat nyomán a szabálysértési anyagi jog általános részének, a szabálysértési eljárási jognak és a végrehajtási jognak a teljes, míg az egyes szabálysértési tényállások részleges, egy jogszabályban történő újrakodifikálása mel lett döntött. A törvényjavaslatban található jogi megoldások igényessége és korszerűsége mellett a Független Kisgazdapártnak fel kell hívnia azonban a tisztelt Ház figyelmét arra is, hogy az újrakodifikáció során az új szemléletmód ellenére több vonatkozás ban nem megnyugtató módon történt a törvényi tényállások megállapítása. (11.00) A törvényjavaslat szelleméből, szerkesztési szabályaiból és szóhasználatából a szakember a büntetőjog trichotomikus felosztásának funkcionális újraéledésére következtethet. A j avaslatban foglalt szabályrendszer alkalmazásával a magyar társadalom elszakadhat az állampolgárok életvitelét és konkrét cselekedeteit pusztán közigazgatási szempontok és szemléletmód szerint elbíráló végrehajtó hatalom nyomasztó közelségétől, és a társad almi viszonyok ezen szegmense terén is találkozhat az egyén életét csak indokoltan és független bíró által korlátozható polgári életformával, amely azonban szükséges elemként magában hordozza a társadalmi együttélési normákat akár kisebb mértékben is megsz egő állampolgárokkal szembeni határozottabb fellépést. Jelen javaslat történeti előzményeként én is megemlíteném az 1879. évi. XL. számú törvénycikkelyt. Ennek az volt a címe, hogy "A magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról". Ezen múlt századbeli törvén y a kihágások megvalósítását jelentő magatartások jellege alapján a büntetőeljárásjog szabályait rendelte alkalmazni a kisebb jogsértések elbírálásának foganatosítása során. Sajnálatos módon meg kell állapítanom, hogy a mai magyar jogalkotás nem tudta egé szen egyértelműen eldönteni, hogy a szabálysértések jogi természetük alapján a büntető- vagy a közigazgatási joghoz állnake közelebb. A 63/1997. számú alkotmánybírósági határozat indokolása is kétarcú jogintézménynek nevezi a szabálysértést, mondván, hogy a szabálysértések egy része az úgynevezett közigazgatásellenes cselekmények kategóriájába tartozik - példaként azt lehetne mondani, hogy ha egy engedélyköteles tevékenységet valaki engedély nélkül folytat , másik része pedig az emberi együttélés szabály ait sértő, úgynevezett kriminális cselekmény - példaként lehet mondani a tulajdon elleni bűncselekmények értékhatárral elválasztott összes alakzatát e körben. A szabálysértési felelősségre vonás a jogsértés természete, az elbírálás rendje és a szankció tek intetében a büntető igazságszolgáltatáshoz áll közel, azzal rokon. A szabálysértési felelősség alapvetően bűnfelelősség, azaz a természetes személy múltban elkövetett jogsértésére válaszol. Álláspontom szerint a törvényjavaslat alkotói elindultak azon az ú ton, amely a szabálysértések elbírálását a büntető igazságszolgáltatás keretében valósítaná meg. Ennek a kitűzött célnak az eléréséhez azonban ezen a javaslaton bizony változtatásokat kellene végrehajtani. A törvényjavaslat alapvető rendelkezéseit tartalma zó I. fejezet, valamint a szabálysértés miatt alkalmazható jogkövetkezményeket tartalmazó II. fejezet a büntetőjogból ismert dogmatikai szempontokat érvényesítve határozza meg a szabálysértés fogalmát, a törvény hatályát, a felelősségi kérdéseket, az elévü lés feltételeit, a büntetéseket és az intézkedéseket, továbbá az egyes speciális
