Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
635 A bizottság a törvé nyjavaslat általános vitára való alkalmasságának vizsgálata körében áttekintette annak normaszövegét és indoklását, továbbá meghallgatta az előterjesztő képviselőinek az ahhoz fűzött szóbeli kiegészítését. Mindezek együttes ismeretének birtokában a bizotts ágban érdemi vita bontakozott ki, többek között a következő kérdésekben: a nemzetközi kötelezettség maradéktalan teljesíthetőségéről, a szabályozás alapját képező választott koncepció helyességéről, a szabálysértés korszerűsítésére irányuló törekvés maradé ktalan megvalósulásáról, a szabálysértési ügyekben eljáró közigazgatási szervezet terhelhetőségének mértékéről, továbbá a bírói testület tervezett létszáma és az azt alátámasztó gazdasági hatáselemzés megfelelőségéről és a szabálysértési tényállásnak kormá nyrendeletben történő megállapíthatósága helyességéről. A bizottsági többségi megközelítések alapján a javaslat nagy vonalakban az alábbiakban jellemezhető: Az általános rész tekintetében megtartja a jelenleg hatályos rendet. Természetes személy mú ltban elkövetett, felróható, szándékos, gondatlan, a bűncselekménynél enyhébb súlyú jogsértésére alapvetően vagyoni jellegű hátrányt helyez kilátásba. A szankciók bővülnek az elzárással, a járművezetéstől eltiltással és a kiutasítással. Úgy tekinthető, hog y akik a szabálysértés, kihágás jogági helyének évszázados vitájában a büntető jellegű felelősségre vonás indokoltságát kérdőjelezik meg, azoknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy a bűncselekményi tényállások 37 százalékának van szabálysértési alak zata, és a szabálysértési tényállások 73 százaléka mutat összefüggést a büntetőjoggal. Az eljárás rendje alapvetően az 1952es német szabálysértési törvény modellje szerint alakul. Az elsőfokú közigazgatási döntés kerül - ha az érintettek így döntenek - ki fogás útján a bíróság elé. Egyben a legkevésbé költséges megoldásnak is ez látszik, megtartva a szabálysértési hatóságok jelenlegi hatáskörét; a másodfokú hatóságok helyébe a bíróság lép. A vitában a bizottság többsége úgy ítélte meg, hogy a szabálysértési hatóságok munkaterhe csökken, hiszen nem kell tárgyalniuk, a feljelentés és egyéb adatok alapján hozhatnak érdemi döntést. Az eljárás közigazgatási jellege mutatkozik meg abban, hogy a beérkezett kifogás alapján a szabálysértési hatóság hozzányúlhat a saj át határozatához, azt visszavonhatja, illetve módosíthatja. Ez a lehetőség is igen sok ügytől mentesíteni fogja a bíróságokat. Tisztelt Képviselőtársaim! A bizottság álláspontja az, hogy mindenképpen indokolt volt a törvényjavaslat benyújtása, hiszen minda zon emberi magatartásokat, amelyek a társadalmi együttműködés szabályaival - bár alacsonyabb szinten, mint a büntetőjog - helyezkednek szembe, feltétlenül szabályozni vagy újraszabályozni kell. A hatályos szabálysértésekről szóló törvényt felváltani szándé kozó most tárgyalt törvényjavaslat, amely a bizottság által állítottan sem hibátlan, a bizottsági vita végeredménye szerint szükséges. A hibák kiküszöbölésére, a szükséges korrekciókra a javaslat tárgyalása során lehetőségünk nyílik. Végezetül az önkormány zati és rendészeti bizottság szinte egységesen kiemelte és pozitívnak tekintette, hogy ez egy egyeztetett törvényjavaslat, ami jelentős erénye. Az előterjesztő belügyminiszter vagy Belügyminisztérium a véleményeket valóban figyelembe vette és beépítette az okat javaslataiba. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján a bizottság a törvényjavaslatot 18 igen és 2 nem szavazat mellett általános vitára alkalmasnak tartotta. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, s a bizottság nevében tisztel ettel kérem, hogy a társadalmi együttélés normáit meghatározni kívánó fontos törvényjavaslatot annak tárgyalása során szakmai észrevételeinkkel támogassuk. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kisebbségi vélemény ismertető je Kóródi Mária. Megadom a szót.
