Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - A szabálysértésekről szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója:
633 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szabálysértésekről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése . Az előterjesztést T/669. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/669/46. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Pintér Sándor b elügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Régi adósságát teljesíti a magyar törvényhozás, amikor dönt a szabálysértési kódex mó dosításáról. E jogterület az évtizedek során jelentősen átalakult, s ma már nehezen áttekinthető; nem illeszkedik nemzetközi egyezményeinkhez sem. A Magyar Köztársaság 1992ben az Európai Emberi Jogi Egyezményt azzal a fenntartással ratifikálta, hogy érdem ben nem tudja biztosítani a bírósági felülvizsgálatot szabálysértési ügyekben. Ez a helyzet az alkotmányt is sérti. Az új szabálysértési törvény megalkotásának szükségességét az Alkotmánybíróság 1997 decemberében hozott határozata is indokolja. Megállapítj a három törvényhely alkotmányellenességét, és az Országgyűlést új törvény meghozatalára kötelezi. Tisztelt Ház! A kodifikáció fő célkitűzése, hogy eleget tegyünk nemzetközi kötelezettségvállalásainknak, olyan új törvényt alkossunk, amely megfelel az Európa i Emberi Jogi Egyezmény 6. cikkelyében foglaltaknak. Ez ugyanis alanyi jogként garantálja, hogy a szabálysértési hatóság határozatának megalapozottságát a szabálysértési eljárásban felelősségre vont személy bíróság előtt vitathassa. Fontos célja a törvénya lkotásnak a szabálysértési eljárás hatékonyságának növelése is. Az eredményesebb eljárás iránti igény a szabálysértési jog területére is kihat. A törvényjavaslat, összhangban a büntető jogszabályok módosításával, a jelenleginél szigorúbb és kibővült szankc iórendszert vezet be a jogsértések megelőzése és büntetése érdekében. Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy részletesebben szóljak a szankciórendszer főbb elemeiről. A pénzbírság a jövőben is elsődleges marad, valamennyi tényállásnál alkalmazható lesz, minimum 1000 forint, maximum 100 ezer forint mértékben. Ez megfelelő mérlegelési lehetőséget ad a jogalkalmazó számára. A rendzavarás és a veszélyes fenyegetés szabálysértésénél a javaslat a pénzbírság kiszabhatósága mellett az elzárásra mint önálló büntetésre is lehetőséget teremt. Ennek törvényi szabályozását indokolja, hogy személyi szabadság korlátozásáról szóló döntés közigazgatási szervek határozatában nem mondható ki. A járművezetéstől való eltiltással és a kiutasítással bővül a szankció köre. A járművezetés től eltiltás jelentős hátrányt jelent az érintettek részére, ezért a jogbiztonságot szolgálja, hogy törvény határozza meg a vezetői engedély visszavonásának jogalapját, mértékét. A büntetőeljárások tapasztalatai szerint a külföldi elkövetővel szemben haték ony szankcióként működik a kiutasítás mellékbüntetés. A törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy ez a szankció a szabálysértési eljárásban is alkalmazható legyen. Szigorúbb rendelkezéseket kívánunk alkotni a helyszíni bírságolási eljárásban, részben a befizetési fegyelem javítása, részben a korrupciós veszély csökkentése érdekében. Emelkedne a helyszíni bírság összege, és kizárnánk a helyszínen történő készpénzfizetés lehetőségét. Lehetővé válik ugyanakkor a befizetés elmaradása, behajthatatlansága ese tén az elzárásra történő átváltoztatás. Tisztelt Országgyűlés! A szabálysértési eljárás reformjának fontos eleme, hogy az eljárás alá vont személy bírósághoz fordulhat. A bíróság a szabálysértési hatóság határozatát ténybeli és jogi szempontból vizsgálja f elül. Ezt hatályban tarthatja, megsemmisítheti, megváltoztathatja. Súlyosabb büntetést csak akkor állapíthat meg, ha súlyosbításra alapul szolgáló új bizonyíték merül fel a bírósági eljárásban.
