Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter:
629 hallatlanul nagy növekedést jósolt a következő évre és évekre, és azt terjesztette, hogy ez az életszínvonal, a közszolgáltatások ugrásszerű javulásával fog járni. Az elmúlt hónapban a februári fizetés kézhez kapás akor az állampolgárnak szembe kellett néznie azzal, hogy ezek az ígéretek nem egyértelműen valósultak meg, és még a kormány által kedvezményezett rétegek sem kaptak messze annyit, mint amennyit reméltek, hogy kapni fognak. Sőt, benyomásom szerint a javulás , ha egyáltalában javulásról beszélhetünk, a kedvezményezett rétegeknél nem érzékelhető a számukra. Az úgynevezett bérből és fizetésből élők helyzete viszont határozottan nem felel meg annak, amit elvárt a társadalom, amit ígértek nekik, és ez a súlyos ell entmondás társadalmi feszültséget jelentene akkor is, ha a gazdasági növekedés kialakult rendje nem volna bajban. De egyértelmű, hogy a világgazdaságban kialakult válságok a magyar gazdaság fejlődési ütemét le fogják fékezni, már jelenleg is lefékezték, és olyan következményekkel járnak, amely a fizetési mérleg s a költségvetés egyensúlyát is veszélyezteti. A kérdés az, hogy hogyan reagáljunk ezekre a kedvezőtlen jelenségekre. A kormány eddig azt mondta, hogy ugyan a feszültségeket elismeri, de lényeges int ézkedésekre nincs szükség. Örömmel vettem Járai miniszter úrnak a kijelentését tegnap, hogy amennyiben a feszültségek olyan szintet érnek el, hogy erre szükség lesz reagálni, akkor a kormány kész a költségvetések csökkentésével, a kiadások csökkentésével i s ezt vállalni. A kérdés azonban az, hogy nem következette be már ez a pillanat, amikor reagálásra van szükség. Egyetértek azzal, hogy pánikszerű reakcióra nincs szükség, mert hiszen nem a holnap és a holnapután közvetlen veszélyeiről van szó , hanem egy kedvezőtlen tendenciáról. (9.40) A kérdés az, hogy mi az, amin változtatni kell. A költségvetés 1999re is már túlfeszített, és véleményem szerint a költségvetési tartalékok felhasználásának elmaradása nem segít a gondon, hiszen ezek a tartalék ok nem is állnak rendelkezésre. Nagyobb a költségvetés feszültsége, mint amit a tartalékok fedezni képesek. Ha azt akarjuk, hogy az egyensúly ne romoljon, hogy a költségvetés deficitje ne nőjön, akkor legalább arra van szükség, hogy a nagyon kemény formáli s intézkedésekkel összhangba kell hozni a spontán folyamatokat, hiszen se az adóbehajtásban - amin véleményem szerint nem is nagyon lehet változtatni , se a kiadások vonatkozásában nincsen remény arra, hogy a költségvetés előirányzatai teljesüljenek. Tudn i kell azt is, hogy az elmúlt tíz év gazdasági nehézségei azt eredményezték, hogy nagyon sok társadalmi feszültséggel kell szembenézni, és ezt egy nehéz, feszült költségvetési helyzetben kell rendben tartani. Ilyen kérdésnek tekintem (Az elnök a csengő meg kocogtatásával jelzi az idő leteltét.) - befejezem, elnök úr - az energetika problémáját, az egészségügy problémáját, a környezetvédelem problémáját és az alacsony jövedelmű, nem családosok jövedelme növelésének kérdését. (Az elnök ismét csenget.) Ezekkel az ügyekkel foglalkozni kell. (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Idő!) Kérem a kormányt, hogy az ezzel kapcsolatos konkrét javaslatait hozza a Ház elé. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tiszte lettel kérem a felszólalókat, hogy tartsák be a rendelkezésre álló időkeretet! Megadom a szót Járai pénzügyminiszter úrnak. DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is egyetértek azzal, amit a kép viselő úr elmondott, hogy a gazdaságban nagyon sok feszültség van, és ezeket a feszültségeket csak lassan lehet megoldani. Kétségtelen, hogy például az életszínvonal növelése az egyik legnagyobb ilyen feszültség. Az elmúlt tíz évben gyakorlatilag nem nőtt az életszínvonal Magyarországon, és teljesen jogos a lakosságnak az az elvárása, hogy lehetőleg a tízéves elmaradást néhány év alatt hozzuk be. Ezért
