Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 2 (52. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HORVÁTH BÉLA (FKGP):
627 nemzetstratégiai kérdések ről és minden azzal összefüggő problémáról közösen gondolkozzunk politikai és szakértői szinten egyaránt. Szakértői bizottságok is létrejönnek, és azt hiszem, hogy a létrehozott intézményi keret biztosítja a folyamat további sikerét. Köszönöm szépen. (Taps .) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Horváth Béla frakcióvezetőhelyettes úr, a Független Kisgazdapárt részéről, "Új utakon a magyarmagyar csúcs" címmel. Megadom a szót Horváth Béla úrnak. HORVÁTH BÉLA (FKGP) : K öszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Külügyminiszter Úr! Én is a magyarmagyar csúcsról kívánok felszólalni a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében, de úgy is, ha körülnézek a teremben, megállapíthatom, hogy ketten vettünk részt ezen a találkozón, a külügyminiszter úr meg szerény személyem. Konkrétan rátérek a magyarmagyar csúcsra. "Itt valahol, ott valahol,/Esett, szép, szomorú fejekkel/Négyöt magyar összehajol" - írta Ady Endre a század elején. 1999 febru ár közepén Budapesten ismét összehajoltak - most már nem szomorú fejekkel - a magyarok, anyaországbeliek és határon túliak, valamint a világban szétszóródott magyarság képviselői. Hosszú szünet, három év telt el az utolsó találkozástól, s most, a kormányvá ltás után boldogok voltak, hogy a FideszkisgazdaMDFkormány ismét konferenciát hívott össze, úgynevezett magyarmagyar csúcs címmel. Nem volt minden előzmény nélküli ez az összejövetel - mint ahogy már hallottuk Csapody Miklós képviselőtársamtól is , hi szen 1996 júliusában Budapesten volt az első találkozó, majd az év szeptemberében Pápán az úgynevezett csonka csúcs, melyen az akkori kormány, azaz az MSZPSZDSZes kormánytagok és képviselők már nem mertek megjelenni. Többet nem is érdemes foglalkozni a m últtal, hiszen ezen a magyarmagyar csúcson a HornKunczekormány magyarságpolitikája igen alapos kritikát kapott a megjelentektől. Csak érdekességképpen jegyzem meg, hogy a mostani találkozón a jelenlegi ellenzék máris vitát kavart, hogy miért nevezzük ez t a találkozót harmadik konferenciának, végül a kompromisszumkeresés jegyében eltekintettünk a sorszám megjelölésétől. (9.30) Tisztelt Ház! A februári, történelmi jelentőségű magyarmagyar csúcs után kijelenthetjük, ismét egyetértés kezd kialakulni a Magya r Országgyűlés pártjai között a határon túli magyarság kérdéseinek megítélésében, illetve a nemzetstratégia célkitűzéseiben. A közösen elfogadott nyilatkozat kimondja: a határon túli magyarok különböző államok polgárai, ugyanakkor részei a magyar nemzetnek . Fontos megállapítás az is, hogy senki sem érdekelt a határon túli magyarok elvándorlásában. A mostani budapesti találkozó csattanós választ adott azok számára, akik eleve előítéletet táplálnak minden magyarmagyar találkozóval szemben, és felelőtlenül do bálódznak a megbélyegző "irredenta" jelzőkkel. Ezen a találkozón a Független Kisgazdapárt önálló álláspontot jelenített meg, nevezetesen az EUcsatlakozásunk következtében Magyarország határain életbe lépő schengeni határok kérdését. Számunkra rendkívüli j elentőséggel bír a Kárpátmedencei magyarság szabad beutazásának biztosítása. E kisgazda felvetés komoly támogatást kapott a határon túli magyar vezetőktől, és el kell ismernem az MSZP és az SZDSZ támogató hozzászólásait is. Így javaslatunk bekerült a nyil atkozat 1. pontjába; illetve az eredeti szövegtervezetben szereplő négy szakmai bizottság kisgazda javaslatra kibővült egy ötödik, felállítandó bizottsággal, amely a schengeni egyezmény következményeivel fog majd foglalkozni. A szakértők itt az elkövetkeze ndő hetekben, hónapokban, években megvizsgálhatják a kettős állampolgárság, a szavazati jog, a kettős útlevél, illetve a határon túli magyar honfitársaink egyéb módon történő szabad beutazását. A Független Kisgazdapárt ezen a
