Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - Határozathozatal a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A szerzői jogról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. KISZELY KATALIN, az FKGP
557 képzőművészeti s a többi értékei mellett a kézzel fogható anyagi haszon is, min t nem elhanyagolandó motivációs tényező a szerzők, alkotók szempontjából. A személyhez fűződő jogok, mind pedig a vagyoni jogok tekintetében a megfelelő jogi védelem megteremtése tekintendő elsődleges célnak, hiszen csak ennek az előfeltételnek a megléte e setén valósítható meg a szerzők megfelelő ösztönzése tevékenységük eredményes gyakorlására. Harmadik szempontként figyelembe kell venni azt, hogy a technikai haladás eredményeként a szellemi alkotások hagyományos területei folyamatosan bővülnek, és ezt a b ővülést a jogi szabályozásnak is követnie kell. A korábban ismert eljárások mellett egyre nagyobb teret hódít a számítástechnika, és ezzel a szoftverek kialakulása, a digitalizált műszaki megoldások. A szomszédos jogok egyre nagyobb teret hódítanak az elek tronikus, digitalizált média hangsúlyossá válásával. A jognak ebben a körben is egyértelműen a haladás mellett kell állást foglalnia. A törvényjavaslat ezen igénynek eleget is tesz. Ez az a három témakör, amit az előzőekben felvázoltam, ami meghatározóan v égigvezethető a törvényjavaslaton. A szerzői jognak kell a megfelelő keretet megadnia ahhoz, hogy a magyar kultúra továbbra is meghatározó szerepet töltsön be elsősorban Magyarországon, másrészt Európában és természetszerűleg ismert legyen az egész világon . A szocializmus időszaka alatt megvalósult paternalista kultúrpolitika természetszerűleg rányomta bélyegét a szerzők szabadságára is, hiszen mindannyian tudjuk, a korábbiakban elsősorban az állami propaganda határozta meg a szerzők által megvalósult szell emi termékek további sorsát, mivel az állam számított az egyetlen és kizárólagos megrendelőnek, mecénásnak. Ezzel szemben a jelenlegi politikai és gazdasági helyzetben a piacgazdaság a szellemi alkotások terén is abszolút teret nyert. Kétségtelen, hogy az állami cenzúra megszűnésével ma gyakorlatilag a kereskedelem diktálja az egyes szellemi alkotások létrehozása iránti igényt, ezért kifejezett jelentősége van a szerzői identitásnak és azon ténynek, hogy a szerzői identitás felértékelődött. Ez az egyik bizt osítéka annak, hogy a szerző ne lehessen szellemi kizsákmányolás alanya, és ez az utóbbi lehetőség arra is, hogy a nemzeti kulturális értékeinket meg tudjuk őrizni. A magyar szerzői jognak az európai, majd a közösségi jogszabályokkal való harmonizálása fol yamatosnak mutatkozott a XX. században. A törvényjavaslat ezt a folyamatot folytatja tovább az Európa Unió irányában. Ez számos egyezmény Magyarország általi ratifikálásával valósult meg. Ezek sorából szeretnék kiemelni néhányat. Ilyen a genfi Egyetemes Sz erzői Jogi Egyezmény, a Római Egyezmény, az 1989. évi Genfi Szerződés, ehhez 1995ben csatlakoztunk, és már jelen Országgyűlésünk határozata alapján az 56/1998. évi határozat. Ezzel a határozattal megerősítettük a WIPO Szerzői Jogi Szerződéshez való csatla kozásunkat. Ez vonatkozik egyébként az előadásokról és a hangfelvételekről szóló szerződésekre is. Említést kell még tennem a szellemi alkotások kereskedelmével összefüggő TRIPSegyezményhez való csatlakozásunkról is. A TRIPS az Agreement on TradeRelated Aspects of Intellectual Property Rightsot tartalmazó egyezmény. A nemzetközi megállapodások mellett szót kell ejtenem Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása szempontjából a szellemi alkotások jogáról, mégpedig arról, hogy az Európai Megállap odás 65. cikkelye előírja, hogy Magyarországnak e megállapodástól számított ötödik év végéig csatlakoznia kell a szellemi tulajdonról szóló multilaterális egyezményekhez, mégpedig azokhoz az egyezményekhez, amelyeknek az európai uniós tagállamok tagjai, va gy a tagállamok ténylegesen ezt a jogot alkalmazzák. Említést kell tennem a Fehér Könyv ajánlásairól is. A szellemi tulajdonra is kiterjednek ezek a mellékletek. Kétségtelenül le kell szögeznünk, hogy a magyar jogi szabályozás az elmúlt időszak törvényhozó i tevékenysége alapján - gondolok a '93 és a '98 közötti időszakban elfogadott integrációs jogszabályokra - nagymértékben megfelel a közösségi jog előírásainak, a szerzői jogok
