Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 1 (51. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BÁNK ATTILA (FKGP):
536 ELNÖK (d r. Áder János) : Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Járai Zsigmond szólásra jelentkezik.) Igen, megadom a szót Járai Zsigmond pénzügyminiszter úrnak. DR. JÁRAI ZSIGMOND pénzügyminiszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném konstatálni, hogy valóban nagy öröm számunkra, hogy az áremelkedések üteme 10 százalék alá csökkent. A gyors áremelkedéseket tekintjük a gazdaság legnagyobb ellenszerének. A gyors áremelkedések szét zilálják a gazdaságot, tervezhetetlenné teszik a gazdaság szereplői részére, megszűnik a jövőbeli folyamatok előreláthatósága, és senki sem tud dönteni befektetéseiről. Ugyanakkor a gyors áremelkedések szétzilálják a társadalmat is. Azok a rétegek, amelyek az árversenyben nem tudják megfelelően érvényesíteni az érdekeiket - például a nyugdíjasok , lecsúsznak, kimaradnak az áremelési versenyből, és a társadalom perifériájára kerülnek. A gyors áremelések miatt nőnek a differenciák a társadalomban. Ezért kerü lt a kormányzat gazdaságpolitikájának előterébe az áremelkedések ütemének visszaszorítása a gazdasági növekedés gyors ütemének fenntartása mellett. (13.10) Valóban, először az idén januárban csökkent 10 százalék alá az évi áremelkedési ütem, és ez azért is nagy eredmény, mert ezen az úton szeretnénk továbbhaladni. Az idén éves átlagban 9 százalékos áremelkedési ütemet várunk, ezt jövőre remélhetőleg 7 százalékra lehet lecsökkenteni, 2001ben pedig szeretnénk elérni az évi 56 százalékos évi áremelkedést. Ez teszi lehetővé, hogy előbbutóbb belépjünk az Európai Unióba és uniós tagságunk után az európai pénzügyi unióba is, és Magyarországon is bevezessük a közös európai pénzt, az eurót. Miért csökkent az áremelkedések üteme? Először is: kedvező külső té nyezők is hatottak, a nyersanyagárak viszonylag lassan emelkedtek, és az élelmiszeripari árak is viszonylag lassan emelkedtek. Másodszor - és talán belföldön ez a fontosabb , elhatározott, következetes politikát folytatott a kormányzat az áremelkedések e llen. Sikerült a várakozásokat visszájára fordítani, s ma már a gazdaság szereplői alacsonyabb áremelkedési ütemet várnak, mint korábban. A költségvetési hiány 1999ben csökkenni fog, s ez nagymértékben hozzájárul az áremelések visszaszorításához is. Követ kezetes monetáris politikát is folytattunk a Magyar Nemzeti Bankkal közösen, a leértékelések ütemének folyamatos csökkentésével. A januári áremelkedések 2,5 százalékot tettek ki, ebből 1,5 százalék volt a központi, 1 százalék a piaci áremelkedés. Jövő év j anuárjában az 1,5 százalékos központi áremelkedést is vissza fogjuk szorítani, és nem fogunk ekkora mértékű központi áremelkedést engedni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti képviselők padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak napirend előtti fels zólalásra jelentkezett Bánk Attila frakcióvezető úr, Független Kisgazdapárt. DR. BÁNK ATTILA (FKGP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Már az ókori görögök is megállapították, hogy szinte minden mindennel összefügg, és ezt az ókori mondást igazolták az elmúlt napok belpolitikai eseményei, hiszen az elmúlt napokban a magyar belpolitikát egyaránt befolyásolták természeti katasztrófák, valamint külpolitikai események is. Talán nincs ember, nem volt ember Magyarországon, akit ne ráztak volna meg az elmúlt év végi árvizek, és nincs olyan talán most Magyarországon, aki ne aggódna a napok óta emelkedő belvíz miatt. Szegény embert az ág is húzza, tartja a mondás, hiszen külön tragédiája az ott élőknek, az ott élők katasztrófá jának, hogy talán Magyarország legszegényebb régióját sújtotta az árvíz és sújtja ma a belvíz is.
