Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 12 (50. szám) - A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ):
530 Ez nem a képviselő úrnak szól, hiszen a képviselő úr egy m eglévő probléma kijavítására tesz javaslatot, hanem a kormányzati és a parlamenti munkának a kritikája. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy ha a társasági törvényben van probléma - márpedig valóban több probléma vetődik fel, és időszerű ezek áttekintése , akko r ez ne ad hoc jelleggel történjen. Hiszen mindannyian emlékszünk rá, hogy nem olyan régen, éppen az őszi ülésszak utolsó napjaiban tárgyalta és fogadta el a módosítását ugyanennek a törvénynek a tisztelt Ház. Akkor is egyetlen ponton történt a törvény mód osítása. Akkor az hangzott el a Házban - többek között az én számból is , hogy úgy tűnt, hogy az a törvénymódosítás bizonyos személyi politikai, gazdaságpolitikai célkitűzés, mint konkrét probléma kiküszöbölésére vagy elrendezésére született. Most is az e mberben az az érzés van, amikor így, soronként kerül elénk törvénymódosítás, hogy az életből valamilyen éles, a kormányzat számára megoldandó, hirtelen felvetődő probléma gyors kezelése az, amit kezelni kell ebben a törvényjavaslatban ahelyett, hogy átgond olnánk a gazdasági társaságokról szóló törvény szükséges módosítását, és egy csokorban nyújtanánk be. (12.50) Már előttem elhangzott a képviselőtársam, a Szocialista Párt részéről, hogy az előttünk levő tavaszon a társaságok kényszerű alapszabálymódosítás i törvényi kényszere miatt, az egyes cégbírói bejegyzések különböző értelmezései miatt komoly problémák lesznek a vezető tisztségviselő, a társaságvezető vagy cégvezető, vezérigazgató és egyéb témakörökben. Ez a bizottsági ülésen is elhangzott, és ez a gaz daság szereplői között ismert probléma. Tehát feltétlenül azt tartottuk volna jónak, ha ezeket a kérdéseket együttesen kezelve egy módosítás érkezik elénk akkor, amikor áttekinthetjük ezt a problémakört. Ami a konkrét módosítást illeti, itt - mondjuk így - a durva tiltás helyett sajnos a jó szándék ellenére a durva vagy feltétel nélküli megengedés álláspontja jelenik meg a módosításban, hiszen a módosítás nem más, mint a törvényjavaslat egy tiltó jellegű rendelkezésének a törlése, hatályon kívül helyezése. Alapvetően, az indoklás szerint is ez elsősorban a magántársaságok, multinacionális és hazai cégek, de elsősorban magántársaságok nyugati gyakorlatában kialakult cégellenőrzési, cégkapcsolati rendszernek a törvényi tiltását helyezné hatályon kívül, tehát l ehetővé tenné, hogy úgy, ahogy ez sok civilizált országban a magángazdaság területén működik, nálunk is megvalósuljon ugyanazon személynek több vezetőtestületben egyidejűleg történő megjelenése. Ugyanakkor szeretném azt mondani, hogy amilyen szerencsétlen volt ez a teljes körű tiltás, éppen olyan szerencsétlen a teljes körű felszabadítás. Elegendő csak annyit mondanunk, hogy a nagy magyar közszolgáltató, szolgáltató cégek körében a verseny, illetve a versenytisztaság, a kvázi monopolhelyzetbe kerülés kérdés köre - nem akarok most olyan napirenden lévő területeket megemlíteni az új stratégiai területekről, mint amilyeneket lehetne, de még egyszer: nem akarom, mert hiszen nem cégeket citálunk ide, de mondjuk, lehetne a távközlés területén cégek, cégcsoportok pr oblémáját felvetni , vajon a versenyjogszabályok elegendő biztosítékot nyújtanake a tiszta versenyre, az összefonódás, az utasítás, a kartellbe tömörülés vagy egyszerűen csak a gazdasági erőfölény megakadályozására a jelen formájukban is. És ezzel a Gt.ben levő tiltásnak a feloldásával nem az történike meg, hogy mivel más jogszabályaink puha, finom csiszolása még hátra van, egy olyan gazdasági környezetben adunk egyértelmű engedményt, amely gazdasági környezet nem azonos azzal a nyugati, vagy mondjuk íg y, mintában átvett környezettel, ahol ez az engedmény létezik. Hogy világos legyek: igen, tudjuk, hogy a nyugateurópai gyakorlat szerint - elsősorban a magángazdaságban - e szerint a módosítás szerint a tiltás elmaradása, az engedélyezési vagy engedményi rendszer működik, de a kérdés úgy hangzik, hogy vajon ugyanabban a jogszabályi környezetbene.
