Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 12 (50. szám) - A gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FRITZ PÉTER (MSZP):
528 Kérem a tisztelt Házat, szíveskedjen lefolytatni a vitát, és a vita eredményeként a törvény módosítását elfogadni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Köszönöm szépen. Most az előre jelentkezett felszólalásokra kerül sor. Megadom a szót Fritz Péter úrnak, az MSZP képviselőjének. FR ITZ PÉTER (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az a sajátos helyzet állt elő, hogy magával az előterjesztéssel részben egyetértek, részben nem, az előterjesztő képviselővel viszont teljes egészében egyetértek. Megmagyarázom, miért van ez így. Egyetértek a beterjesztett önálló képviselői indítvánnyal szakmai szempontból. Saját gyakorlatomban is találkoztam olyan esetekkel, amikor az uralkodó és az alárendelt vállalati pozíció egyidejű betöltésének a tilalma indokolatlan. Ezért mindenképpen úgy hiszem, és ezzel gazdasági bizottsági képviselőtársaim is egyetértenek , hogy a törvénynek ezt a pontját valóban módosítani kell. Viszont vannak olyan esetek, amikor nem biztos, hogy módosítani kell. Ezért én azt kérem az előterjesztő képviselő úrtól és a jelen lévő képviselőtársaimtól is, hogy az előterjesztés indokolásánál egy kicsivel mélyebb indokolás kellene hozzá, mert az ott fölhozott példa és az abból való következtetés egy kicsit a dolgok leegyszerűsítése. Ezzel együtt még egyszer megismétlem: szakmai szempontból egyetértek. Egyetértek továbbá az indítvánnyal praktikus szempontból is, mivel a májusi beszámoló közgyűlések időpontja valóban indokolja, hogy addig megszülessen ez a parlamenti döntés, hogy legalább azok a gazdasági társaságok jól já rjanak, amelyek ebben a kérdésben érintettek, és amelyeknek ez problémát jelent. Viszont nem értek egyet a törvényalkotásnak ezzel a formájával, hogy önálló képviselői indítványok formájában és annak következtében egy 300 paragrafusos törvényt módosítunk, egyiket a másik után úgy, hogy igazából a törvény koncepcionális kérdését ilyen módon nem is lehet vizsgálni. Ez egyfajta lopakodó, folyamatos törvényalkotást, törvénymódosítást jelent. Ezzel a magam részéről és képviselőtársaim részéről messze nem értek e gyet. Az előterjesztő képviselő úr is elmondotta, hogy ez azt a lehetetlen helyzetet teremti meg, hogy egyedi indítvány tárgyalása során a képviselőknek nincs joguk, nincs módjuk arra, hogy az egyéb javaslataikat, észrevételeiket valamilyen módosítás formá jában előterjesszék, hiszen a törvény mindig csak egyegy ponton van megnyitva. Hiszen ő maga is a korábban, nemrég lezárt hasonló törvénymódosítási vitában már előterjesztette ezt a javaslatát, csak ott nem volt módja arra, hogy ezt javaslat formájában el őterjessze, ezért kényszerült rá, hogy egy újabb javaslat formában előterjessze. (12.40) De annak a vitának a során többen is voltunk, akik javaslatot tettünk. A magam részéről messze nem értek egyet azzal, hogy olyan gyakorlatot honosítsunk meg a Házban, hogy a képviselők egyenként, egyegy pontban egy törvény módosítását kezdeményezzék. Tehát egyetértve az előterjesztő képviselő úr megjegyzésével, amely a gazdasági bizottságban fogalmazódott meg, magam is azt javaslom, hogy össze kellene gyűjteni az ezzel kapcsolatos ismereteket, javaslatokat. Ezeket jogalkalmazási igény szempontjából és a tapasztalatok szempontjából át kellene vizsgálni, és valamilyen módon a kormánynak kellene együttesen egy módosító indítványt ezzel kapcsolatosan beterjeszteni, hiszen a gazdasági élet megkívánja, hogy ezek a törvények időnként változzanak. A teljességre való törekvés nélkül megemlítenék néhány olyan gondolatot, amely már felmerült, hogy legalább ne szálljanak el közöttünk ezek a gondolatok; például az elnöki és a vezérig azgatói pozíciónak a problematikája. Jelenleg Magyarországon a legtöbb nagyvállalatnál egyszerre tölti be a vezető ezt a két pozíciót. A jelenleg hatályos törvény értelmében ez lehetetlen. Tehát a májusi
