Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 12 (50. szám) - A Balaton kiemelt üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - KISS ANDOR (MIÉP):
522 ellenkező esetben pontosan a célját nem éri el a törvény, az átmeneti idő a visszájára fordul, kár lesz belőle és nem haszon, pont e miatt az egyetlen, azt hiszem, nagy on fontos tétel miatt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Kétperces hozzászólásra Jauernik István képviselő úrnak adom meg a szót, MSZP. JAUERNIK ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Két kér désre is szeretnék reagálni. Először a Horváth Balázs úr által felvetett kétharmados kérdéssel kapcsolatban szeretnék szólni. Úgy gondolom, a kétharmados gond az alkotmány 44/C. pontjával kapcsolatban van, amely azt mondja, hogy az önkormányzatok alapjogai t korlátozó törvényt kétharmaddal kell elfogadni. Én ezt vetettem fel. Amit ön elmondott, az is meggondolásra érdemes, tehát azt is érdemes végiggondolni. A másik, amivel kapcsolatban kétperces reagálással szeretnék élni, ez a nem közvetlen part menti terü letek védelme. Ezzel teljes mértékben egyetértek, egyetértünk, csak az a kérdés, hogy vane annak most gyakorlati jelentősége, ha beleteszünk ebbe a törvénybe egy nagyobb kört. Ma nincs ilyen korlátozás, tehát március 31éig ezeket az önkormányzatokat, az ezeken a településeken lévő vállalkozókat semmi nem korlátozza, tehát ha ma itt, a parlamentben felvetjük ezt a korlátozást, a jövő héten hétfőn nagy valószínűség szerint már foglalkozni kezdenek ezzel a kérdéssel. Március 31éig le lehet játszani azokat a döntéseket, amelyeket meg kell hozni, ezért a gyakorlatban nem biztos, hogy olyan nagyon nagy jelentősége van, ha továbbterjesztjük ezeknek a településeknek a felsorolását és körét. Éppen ezért igaz az, amit én mondtam, hogy nagyon jó és nagyon szükséges lett volna, hogy a parlament már most se egy átmeneti szabályozásról tárgyaljon, hanem a végleges szabályozásról, mert akkor nem lenne az a probléma, amit most ön is és Kovács képviselőtársunk is felvetett. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖ K (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Megadom a szót Kiss Andor képviselő úrnak, MIÉP. (12.10) KISS ANDOR (MIÉP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A T/717. számú törvényjavaslat fekszik előttünk, amelyről az előttem szólók már részletesen kifejtették véleményüket. Elmondták, hogy egy viszonylag rövid törvényjavaslatról van szó a Balatonnal kapcsolatban, amely egy alkotmánybírósági határozat miatt került most elénk. A Balaton olyan természeti értékünk, amellyel a parlamentnek természetesen foglalkoznia kell. A Balato n Magyarország számára több jelentőséggel is bír, hiszen kiemelt idegenforgalmi, turisztikai központunk, köréje valamilyen gazdasági tevékenység révén ipar is települt. E szempontok alapján kell a Balatont és környezetét mindannyiunknak megóvni, megvédeni, a természetvédelmi értékeket megtartani. Én magam, aki eddig harmincegynéhány évet éltem eddig, gyerekkoromban gyakran jártam a Balatonhoz nyaralni, és a régi diaképek tanúsága szerint a Balaton vize akkortájt még kék volt. Mindannyian jól tudjuk, hogy az óta sajnos, a hetvenesnyolcvanas években jelentős szennyezés érte a Balaton vizét, ezért vízminősége megromlott, és ennek következtében már a hetvenes évek végén, a nyolcvanas évek derekán komoly intézkedéseket kellett hoznia az akkori kormánynak a Balato n védelmére. Ehhez tartozott az 1983ban bevezetett drasztikus építési tilalom is. 1983 után érezhető volt, hogy a Balaton mellett és környékén az építkezések gyakorlatilag megszűntek, nem nagyon bővültek, felújításokat is nagyon nehéz volt végezni. Az 1/1989. számú ÉVMrendelet ezt a szigorú szabályozást ugyan megtartotta, de ha körbejárjuk a Balatont, láthatjuk, hogy a rendszerváltozás után hatalmas építési tevékenység kezdődött a Balaton
