Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 12 (50. szám) - A Balaton kiemelt üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - JAUERNIK ISTVÁN (MSZP):
509 nem kifogásoljuk, mert majd a területrendezési törvény is ezeket fogja szabályozni, és valami ilyen lesz benne. Ugyanakkor kifogásoljuk, hog y ez nem elég konkrét, nem elég pontos, és több helyen vitatható. Megkérdőjelezhető, hogy miért csak a szőlő, miért nem a szőlő és gyümölcsös kérdésköre. Úgy gondolom, erőteljesen vitatható a területnagyság is. Több önkormányzattól kapott észrevételben egy értelműen más mértékeket szeretnének előírni. Érdekes az a kérdés is, hogy a volt zártkerti részeknél 500 négyzetméternél már engedi az építmény létrehozását, 1 százalékos beépítés és 4,5 méter magasságú építmények esetében. Ezeket a számokat nagyon végig kellene gondolni, mert nagyon magas, nagyon furcsa építmények jöhetnek létre. Tudom, a törvényjavaslatban benne van az, hogy "tájba illő", de ez a "tájba illő"kérdés ma egy olyan gumiszabály, amiről nem tudom pontosan, hogy ki fogja eldönteni. Illetve tud om: aki majd az építési engedélyt aláírja, az fogja eldönteni, ez pedig a jogi szabályozás szerint nem egy szerv, hanem a városi építésügyi hatóságok fogják tenni a Balaton környékén. Nem tudom pontosan, hogy hány ilyen van, de jó néhány van. Az a kívánato s elvárás, hogy a Balaton környéke egyformán legyen szabályozva, és ha az egész lényegét nézzük, nem egyedi dolgokat, ezzel a tájba illő dologgal szét tudjuk apró darabokra szabályozni a szőlőművelési területeken létrehozott épületeket. Úgy gondoljuk, hogy ha nem is támadjuk e törvényjavaslat kibővítését, amely a szőlőművelési területeken engedélyezi az építkezést, talán szerencsésebb lett volna, ha a szőlősgazdák is megvárják azt az egy vagy fél évet. Úgy gondolom, hogy ha az elmúlt tíz évben eddig türelem mel ki tudták várni, akkor talán az elkövetkező, reményeim szerint - nagyon bízom benne, hogy - nem több, mint egy évet talán a szőlősgazdák is ki tudták volna várni. (11.00) Ugyanúgy, mint ahogy ki kell várniuk az egységes szabályozást az élet má s területén dolgozóknak, az élet más területén működőknek, nem beszélve az önkormányzatokról, amelyeket pedig vagy a pénzügyi kényszer, vagy egyéb elképzelések megvalósításában a jelenlegi átmeneti szabályozás akadályoz. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Néh ány formai dologról is hadd szóljak. Legfontosabbnak a hatálybalépés kérdését tartjuk. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium bizottsági ülésen jelen lévő képviselője is ezt különösen hangsúlyozta. Ott a bizottsági ülésen is bennünket, képvisel őket kért arra, oldjuk meg azt a problémát, hogy ez a törvény április 1jéig hatályba lépjen. Igyekeztem figyelni ennek a törvényjavaslatnak az eddigi általános vitáját, és sajnos nem hallottam még semmi ötletet, javaslatot, hogyan fog ez megvalósulni. Én rendkívül aggályosnak tartom, ha ez a törvény csak április 12én kerül végszavazásra; ezt követően, bármilyen gyorsan is, de néhány nap még el fog telni ahhoz, hogy a Magyar Közlönyben kihirdetésre kerüljön. S ha ez bekövetkezik, akkor én úgy gondolom, hog y egy olyan helyzet áll elő, amelyet egyikünk sem szeretne. Elhangzott, épp a minisztérium képviselője részéről, hogy ugrásra készen állnak önkormányzatok, magánszemélyek, vállalkozók, akik ezt az időszakot ki fogják használni, és egy olyan intézkedéssoroz at kerül megtételre, amelyről az előttem szóló képviselő úr is elmondta, hogy mennyire nemkívánatos lenne. Tényleg nem akarok abba belemenni, hogy ezt meg kellene akadályozni valahogy, mert abban nagy az egyetértés. De azt nem látjuk, hogy mi lesz ennek a technikája. Az általános vita eddigi hozzászólásaiból az derült ki, kormánypárti képviselők is úgy látják, hogy ebben a formában, tehát változtatás nélkül ez a törvényjavaslat nem elfogadható. Tehát módosító indítványokkal pontosítani kell, jobbítani kell ezt a törvényjavaslatot. Ha módosító indítványokra sor kerül, akkor bizony itt a határidővel nagyon komoly gondokat látok. A másik ilyen kérdés, ami megint csak formai, de úgy gondolom, kell róla szólni, a kétharmados kérdés. Sajnálom, hogy kormánypárti ké pviselőtársaim félreértették, miért forszírozzuk mi ezt a