Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi ... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SÁNDOR LÁSZLÓ (MSZP):
466 állományba. Ezzel próbálták megoldani a több műszakban dolgozók pótlékát. Ez azonban az orvosok helyzetét még mindig nem oldotta meg, hiszen az orvosok munkaköri kötelezettségként továbbra is a rendes munkaidőt követően, illetve hétvégén ellátták és most is ellátják az ügyeleti szolgálatot. Az ügyeletnek két része van: egyrészt a túlmunka, másrészt a készenlét. A túlmunka elrendelésének viszon t a munka törvénykönyve természetesen korlátokat állít. Ilyen korlát például az, hogy a két munkanap között 11, de minimum 8 óra pihenőidőt kell biztosítani, illetve az, hogy két egymást követő napon maximum 4 óra túlmunka lehet. Erre a szabályra hivatkozv a több munkáltató, több szervezet pert indított, mivel sérelmezték, hogy nincs meg a 8 óra pihenőidő, hiszen az ügyelet után ismét dolgozni kell. Tisztelt Képviselőtársaim! A munkabéke fenntartása fontos a munka világának minden területén. Különösen fontos azonban ez az egészségügyi ágazatban, hiszen a betegek gyógyítása, az emberi életek megmentése minden egészségügyi dolgozó legfontosabb célja és feladata. Ehhez pedig a munkavégzés kiszámítható, a szakmai sajátosságokat is figyelembe vevő jogi szabályozás ára van szükség. Reményeink szerint a beterjesztett törvényjavaslat elfogadásával végre nyugvópontra kerül az ügyelettel és az ügyeleti díjjal kapcsolatos, évek óta zajló viták sorozata. Az elmaradt ügyeleti díjak is végre kifizetésre kerülnek, pontos össz egüket nem ismerjük, becsült összege körülbelül 10 és 20 milliárd forint között van. Ezek után kétségbe vonni a kormánynak azt a jogát, hogy az alkotmánybírósági határozaton túlmenően más módosító javaslatokat is beterjeszthet és be is terjeszt a tisztelt Ház elé, véleményem szerint több, mint elképesztő. Éppen ezért, tisztelt képviselőtársaim, a benyújtott törvényjavaslat megvitatását és elfogadását mind a magam, mind a Fideszfrakció nevében támogatom. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm. Felszólalásra következik Sándor László képviselő úr, MSZP. Tessék! DR. SÁNDOR LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! - bár rögtön hozzátehetném, hogy szűk baráti kö rben. Nem szerencsés dolog, és nem vet jó fényt a kormányzatra sem, ha fontos területet átfogóan szabályozó törvényeknél gyakori a változás. A munka törvénykönyve esetében különösen problematikus, ha egy korábban más koncepció alapján kialakított törvény k apkodó, ötletszerű, esetenként politikai szándékokat is tükröző változásokkal ellentmondásossá, szakmailag megalapozatlanná válik. A parlament előtt lévő törvényjavaslatról véleményt mondani nagyon nehéz, mert nehéz olyan jelzőket találni, amelyekkel az em ber nem sérti meg az előterjesztőt, a kormányzatot, valamint a döntéshozók mögött álló súgókat. Ezért tömören csak azt mondom, ez a törvényjavaslat úgy rossz, ahogy van. Nem azért, mert nincsenek benne valós kérdések, hanem azért, mert a válaszok tartalmán ak többsége, irányultsága elfogadhatatlan. És hogy soroljam a tényeket: előkészítetlen; a döntési mechanizmusban az érdekegyeztetés nem kapta meg azt a szerepet, ami megilleti; más törvényekkel és az alkotmánnyal való viszonya enyhén szólva aggályos; nem i lleszkedik az európai normákhoz, élezi a társadalmi különbségeket; aránytalanul munkaadópárti, és maga a javaslat is az alaptörvénnyel együtt belső ellentmondásokat hordoz. Ezek után a konkrétumokról egy kicsit részletesebben. Nézzük a törvényjavaslat idős zerűségét! Az Alkotmánybíróság határozatából következő kötelezettségek teljesítésén, valamint néhány technikai jellegű módosításon túlmenően egyetlen javaslatnál sem vetődhet fel az az igény, hogy nem tűr halasztást. E kényes kérdéskörnél, mint a munka tör vénykönyve, különösen fontos, hogy a koncepcionális, átfogó változtatások szolidáris alapokon nyugvó, az érdekeltek érdekeinek kölcsönös figyelembevételét tükröző, kompromisszumos javaslatokban testesüljenek meg. Ezeket a javaslatokat az érdekegyeztetés kü lönböző fórumai tárgyalják meg, és ezt követően kerüljenek a parlament elé.
