Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - IFJ. HEGEDŰS LÓRÁNT (MIÉP): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. SURÁNYI GYÖRGY, a Magyar Nemzeti Bank elnöke:
462 Másodszor: 1996ban és 1997ben több alkalommal a parlament több bizottsága előtt írásban részletesen, nagyon sokféle szempontból makroökonómiai hatásait, tartalmát elemezve a Magyar Nemzeti Bank beszámolt. Ezenkívül több alkalommal felajánlottuk, meghívtuk, a különböző pártok szakértőit, gazdasági szakembereit annak érdekében, hogy erről részint eszmecserét folytassunk, részint a szükséges információkat megadjuk. Úgyhogy azt gondolom, hogy nem ál lja meg a helyét az a kritikai észrevétel, amely azt mondja, hogy ez nem történt meg. Nincs szó arról, hogy titkok lennének e mögött. Szeretnék arra is utalni, hogy amikor azt kérdezik, hogy pontosan mi van mögötte, azt gondolom, hogy ez sem közgazdasági, sem pénzügyi értelemben ezen a szinten nem jól értelmezhető kérdés. Arról van szó, hogy a magyar gazdaság hosszú évtizedeken keresztül vakvágányon haladt, nem előre, hanem visszafelé. Ezek a veszteségek felhalmozódtak, múltból velünk maradt hordalék, ezeke t természetesen cipelnünk kell, sajnos, nincs senki, aki ezt helyettünk átvállalná, magára venné. Azt is szeretném hangsúlyozni ennek kapcsán, hogy ami gazdaságpolitikai vagy gazdaságtörténeti értelemben ezzel kapcsolatban kérdés, valószínűleg valamennyi j elen lévő szakember, képviselő pontosan tudja, hogy milyen tényezők, milyen folyamatok eredményeként keletkeztek ezek a veszteségek, illetve ez az eladósodás. Ugyanakkor szeretnék egy fontos inkonzisztenciára is rámutatni. Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank és én személyesen is azt gondolom, hogy egy ország nem támaszkodhat tartósan külső eladósodásra, egy költségvetés, egy állam nem támaszkodhat tartósan hitelfelvételre, nem támaszkodhat tartósan deficitfinanszírozásra. Ennek következtében pontosan azért kerül t a magyar gazdaság olyan helyzetbe a '7080as években, és azért kerültünk válságos helyzetbe, mert 2025 éven keresztül olyan gazdaságpolitika folyt, amely korlátlanul növelte az államháztartás kiadásait; amely korlátlan külföldi hitelfelvételekkel finan szírozta ezt; és amely tényleg súlyosan eladósította az országot. Pontosan ezeket a folyamatokat kellene megfordítani, pontosan ezért van szükség arra, hogy az államháztartás szigora, a monetáris politika szigora folyamatosan csökkentse a nemzeti össztermé khez képest az állam eladósodását, hogy a magángazdaság, a magángazdaság szereplői levegőhöz jussanak, növekedni tudjanak, előrelépni tudjanak. Szeretnék a hozzászólások kapcsán még néhány dolgot említeni. Nagyon sajnálom azt a félreértést, és ezt szeretné m tisztázni, ami a Magyar Nemzeti Bank egyes bankoknál bekövetkező felelősségéről szólt. Nyilván azt valamennyi képviselő tudja, hogy az egyes bankok esetében nem a Magyar Nemzeti Bank lehetősége a beavatkozás. Erre jött létre az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet. Ennek következtében úgy gondolom, hogy itt talán információk, tények nem ismeretéről van szó. Ami a konkrét esetet illeti, a Postabank kapcsán a Magyar Nemzeti Bank soha nem mondta, én személyesen soha nem mondtam 19971998ban, hogy ez a bank stabil, jó helyzetben lenne. Kérem visszatekinteni és visszanézni az összes nyilatkozatot, ami ezzel kapcsolatban megtörtént! Egyébként legutóbb az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet vezetője épp azt hozta fel és azt rótta terhünkre, terhemre, hogy 1997ben nem álltam ki a közvélemény elé, és nem mondtam azt, hogy ez a bank tökéletes - minthogy nem is volt az. Nagyon sok kérdés van, és az idő nagyon előrehaladt, de talán két kérdést szeretnék még kiemelni. Az egyik szintén egy teljes félreértésen alapul: a Magyar Nemzeti Banknak nincsenek mennyiségi céljai monetáris politikájának kialakításában. Kérem elolvasni az elmúlt háromnégy év monetáris politikai irányelveit, éves beszámolóit! Aki azt állítja, hogy a Nemzeti Bank mennyiségi célokat követ, az egész egyszerűen nem olvasta el ezeket az anyagokat. A Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájának kereteit nem mondanám el, mert ez udvariatlanság lenne ilyen későn, de egyetlenegy olyan anyag nincs, amely utalna arra, hogy a jegybank bármilyen döntését a szeri nt hozná, hogy a pénztömeg bármelyik komponense milyen ütemben növekszik. Ennek kapcsán van még egy nagyon komoly félreértés, amit szintén szeretnék visszautasítani. A Magyar Nemzeti Bank, amióta én a jegybank élén állok, egyetlenegy alkalommal - a jegyban k tanácsa, igazgatósága nevében is visszautasítom - egyetlenegy olyan döntést, egyetlenegy olyan
