Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. LATORCAI JÁNOS (Fidesz):
434 strukturális válságok következtében 1997re közel kétmillióval ke vesebbet foglalkoztatott a hazai gazdaság az adóhatóság által ellenőrzött gazdaságban, mint 1988ban. 1997ben, bár az államháztartás egyenlege szufficitet mutatott, az alrendszereken belül a korábbi években tapasztaltakhoz hasonlóan elsősorban a helyi önk ormányzatok és a társadalombiztosítás esetében a tervezettnél lényegesen nagyobb hiány mutatkozott. A jegybank az inflációs nyomás fékezése érdekében ezért szigorította a monetáris feltételeket. A magasabb reálkamatok fenntartásával az aggregált kereslet k amatérzékeny komponenseinek növekedését próbálta mérsékelni. A kormány a Nemzeti Bankkal egyetértésben éven belül két alkalommal is módosította a havi leértékelés ütemét 0,10,1 százalékkal. Természetesen nem lehetünk meggyőződve arról, hogy az export növ ekedése, a fizetési mérleg javulása nem tett volna indokolttá további 0,10,2es ütemcsökkenést, ami az infláció gyorsabb csökkenését is elősegíthette volna, úgy gondolom, ennek kimutatása még a következő időszak elemzőire vár. A leértékelési ütem csökken ésével párhuzamosan a jegybank fékezte a belföldi kamatok esését. Ennek következtében a kereskedelmi bankok kamatai mintegy 3 százalékponttal csökkentek, de a kamatmarzsok továbbra is jelentősek maradtak. Természetesen ez nem a jegybankot jellemzi, hanem e z meghatározóan a kereskedelmi bankokat, de úgy gondolom, a gazdaság szempontjából ez a transzfer nagyon fontos. Többször fölvetődött, hogy a gazdaság fejlődése a kamatok gyorsabb csökkenését igényelte volna. Az év folyamán a külföldi és belföldi gazdaság i szereplők növelték forint iránti keresletüket, a lakosság növekvő pénzügyi vagyonában csökkent a devizabetétek aránya. A nemzetközi tőkepiaci események a forint árfolyamának alakulására is hatással voltak. A forint a sávon belül átmenetileg leértékelődöt t, de a jegybank devizatartalékai nem csökkentek, mert időben, az év során összesen 3,5 milliárd dollár értékben vásárolt devizát. A magánszféra pénzügyi döntéseit a visszajelzések is egyértelműen alátámasztják, a gazdaság növekedésére vonatkozó várakozáso k határozták meg. A vállalkozások finanszírozásában a továbbra is jelentős működőtőke- bevonáson túl egyre fontosabb szerep jutott a hiteleszközöknek és a portfoliotőkének. Ahogy Csúcs László képviselőtársam is említette, a '97et megelőző két évben a kedv ezőbb kamatfeltételek miatt a vállalati kör döntő mértékben külföldről vett fel hiteleket, a belföldi kamatok csökkenése nyomán ez a folyamat pont '97re megfordult, előtérbe került a belföldi finanszírozás. Én úgy hiszem, mindez a belföldi bankrendszer ve rsenyképesebbé válását is tükrözi, annak ellenére, hogy egyes bankok későbbi csődjének jelei már ekkor is mutatkoztak. Ugyanakkor alá kell húzni azt is, hogy ez a fordulat arra is utal, hogy a hazai vállalatok ekkorra a kockázatviselésben már viszonylagos fejlettségre tettek szert. (17.50) A pénzügyi rendszert elemző részből kitűnik, hogy a lakosság pénzügyi porfóliójából folyamatosan növekvő részt kezeltek az intézményi befektetők és a nyugdíjbiztosítók, és a magánszemélyek részvénytulajdonlá sa is fontos vagyontartási formává vált. A bankrendszer által kínált eszközök súlya egy év alatt csökkent. Ugyanakkor jelentősen nőtt a másodlagos állampapírpiac likviditása, és a tőzsde is ekkor indult ugrásszerű fejlődésnek. A nem banki, vállalati hitele szközök szerepe azonban még mindig elenyésző volt. A jegybank tevékenységének lényeges, talán legnagyobb vihart támasztó eleme a költségvetés és a Nemzeti Bank között végbement adósságcsere volt, melynek eredményeként az állam külföldi és belföldi, tehát b első adósságállományának szerkezete átalakult. A jegybank 1997. évi gazdálkodásában komoly szerepet játszott a tulajdonában álló társaságok és érdekeltségek eredménye is. Ezekről a hatásokról a beszámoló csak áttételes képet ad. A bizottsági vita során is csak érintőlegesen szerezhettünk erről ismereteket, ezt nem egy felszólaló képviselőtársam - akár a bizottsági ülésen, akár most, a plenáris ülés keretében is - észrevételezte.
