Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. CSÚCS LÁSZLÓ (FKGP):
424 kereskedelmi banki tevékenységére, külföldi hitelintézetekben meglévő tulajdonosi részesedésére gondolok. (16.50) A Magyar Nemze ti Bank döntő mértékben eleget tett a külföldi tulajdonosi érdekeltségeire vonatkozó elidegenítési kötelezettségének, egy tétel kivételével; az viszont nagyon sajnálatos, hogy ez az egyetlen tétel külföldi érdekeltség, amelynek elidegenítése amúgy folyamat ban van, igen komoly nagyságrendű tartalékképzési kötelezettséget ró a jegybankra, s ezáltal az egész országra. Mindezt nem ártott volna lefordítani az adófizetők nyelvére is. Természetesen az említetten túl a kisgazda frakció fontosnak tartja a jegybank m űködési és beruházási költségei felhasználásának a korábbiaknál erőteljesebb ellenőrzését is. Felvetődik a kérdés: hogy lehet a már jelenleg is meglévő ellenőrzést tovább erősíteni? A nyilvánosságot kapott eddigi szakértői és politikai polémiában három meg oldási mód körvonalazódott. Az első szerint az ellenőrzést végezze az Állami Számvevőszék; megjegyzem, e megoldást az Állami Számvevőszék vezetői is szorgalmazzák. Az ellenőrzés fokozásának másik lehetséges módja, a Magyar Nemzeti Bank tevékenységét átvilá gító úgynevezett parlamenti ad hoc bizottság felállítása. Végül e cél, mármint az ellenőrzés elmélyítése és fokozása elképzelhető a jelenlegi kereteken belül is, a meglévő intézményi, illetőleg eszközrendszer jobb kihasználásával. Tisztelt Képviselőtársaim ! Kérem, engedjék meg, hogy röviden az előbb említett három megoldási javaslatról elmondjam véleményem, illetőleg frakcióm álláspontját, kitérve azok előnyeire és lehetséges hátrányaira. A jegybank Állami Számvevőszék általi ellenőrzése mellett talán legin kább az hozható fel, hogy az ÁSZ a parlament ellenőrző szerveként funkcionál, és elsődleges feladata az állami költségvetési pénzek felhasználásának ellenőrzése. Ha egy rövid nemzetközi kitekintést is teszünk, akkor találunk arra példát, bár kivételes, hog y az adott ország jegybankját az állami számvevőszék ellenőrzi. Ilyen például Írország, ahol az állami számvevőszék a jegybank folyamatos ellenőrzését, sőt még mérlegének auditálását is elvégzi. Meg kell jegyeznem viszont azt is, hogy ez a példa valószínűl eg az a kivétel, amely az ettől eltérő általános szabályt erősíti, ugyanis általában az állami számvevőszék egyáltalán nem vagy csak meghatározott időtartamonként, például ötévenként végezhet szűk körre vonatkozó ellenőrzést, mint például Németországban va gy Franciaországban. Egy tény viszont határozottan kijelenthető, arra egyetlen egy nemzetközi példa sincs, hogy az adott ország parlamentje két választott ellenőrző testületén keresztül folytatna ellenőrzést a jegybank tevékenységére nézve. Például Svédors zágban a jegybank ellenőrzését egy parlamenti auditori bizottság igénybevételével végzi, miközben jogilag kizárt a jegybank állami számvevőszék általi vizsgálatának még a lehetősége is. A nemzetközi gyakorlat alapján az is megállapítható, hogy több országb an a jegybank ellenőrzését a számvevőszék vagy a parlamenti bizottság helyett csak a tulajdonos által kinevezett külső auditori cég végzi. Végül e kérdéssel kapcsolatban feltétlenül rögzíteni szükséges azt is, hogy bármilyen módon is történik az adott orsz ágban a jegybank ellenőrzése, akár az állami számvevőszéken, akár parlamenti auditori bizottságon keresztül, akár külső auditor igénybevételével, ez az ellenőrzés a jegybank által kialakított és képviselt monetáris politikára nem terjedhet ki. Visszatérve a hazai vizekre, véleményem szerint - bár az ÁSZnak a költségvetésből származó pénzek felhasználásának ellenőrzése terén kulcsfontosságú szerepe van - jelenleg nem látszik megoldhatónak a működő ellenőrzési rendszer mellett vagy ahelyett az Állami Számvev őszék ellenőrzésének a jegybankra történő kiterjesztése. Miért? Ez nem utolsósorban az ÁSZról szóló kétharmados törvény korrekcióját igényli, amelyről amúgy a múlt év végén már véleményt nyilvánított a tisztelt Ház. E véleményt szakmai oldalról támasztják alá az ÁSZ vezetőinek azon nyilatkozatai is, amelyek bár az ellenőrzés szükségességét
