Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
420 részletei a jelentésben ugyancsak le vannak írva. Egy olyan nagy feladatokat vállaló központi szervről van szó, amely mindent megtett annak érdekében, hogy a költségei kevesebbek legyenek, csökkenjenek, és racionálisan folytatódjon a tevékenysége. Ezek után már csak egy gondolatot szeretnék elmondani. Nevezetesen azt, hogy a '97es esztendőről szóló jelentés milyen ötleteket, javaslatokat sugall az 1999. évi helyzetre vonatkozólag. 1997 az az év volt, amikor a magyar stabilizáció meghozta az eredményeit, és amikor a magyar stabilizáció szempontjából nagyon kedvező világpiaci helyzet is volt. A világpiac növekedett, a világ befektetési hajlandósága - többek között a Magyarországra irányuló befektetési hajlandósága - növekedett, a magyar megtakarítások is növekedtek, és mindez együttesen a stabilizáció és a tartós stabil növekedés feltételeit teremtette meg. A kérdés, amivel '99ben szembe kell néznünk, hogy mi maradt meg ebből, mi az, amire építhetünk. Teljesen egyetértek azzal, hogy a restrikció, a visszaszívás, a fájd almas politika időszaka remélhetőleg befejeződött, és most már nem a bérek, a nyugdíjak csökkentésével, a közszolgáltatásra rendelkezésre álló eszközök csökkentésével kell együtt élnünk, olyan feltételek között, amikor az állampolgár helyzete romlik a gazd aságban, hanem olyanok között, amikor az állampolgár helyzete javul. Amire azonban számítanunk kell, hogy az állampolgár nyugalma nemcsak jövedelmeinek a növekedését követeli meg, hanem a folyamatok stabilitását is. A világgazdasági helyzet veszélyessé vál t. Nem akarok a részletekbe belemenni, hogy a japán visszaesés, az ázsiai problémák, a délamerikai problémák, az orosz válság hogyan hatnak a magyar gazdaságra, de nyugodt lelkiismerettel állítom, hogy a nehézségeknek, feszültségeknek ez az együttese lény eges változást jelent a '97es helyzethez képest, ami óvatosságra kell hogy fölhívja a figyelmet. Ezzel összefüggésben azt is mondani szeretném, hogy a '97es esztendő - mint ahogy az esztendők egész sora, egészen '99ig - az exportvezérelt növekedés felté teleinek volt kedvező. A jelenlegi helyzetben, amikor a világgazdasági konjunktúra nem alakul úgy, és az exportnövekedés csúcsütemeit értük el az elmúlt években, sajnos, azzal kell számolnunk, hogy nem lesz tovább exportvezérelt növekedés Magyarországon. É s ez veszélyes helyzet, mert a beruházások színvonala ugyan nem alacsony az országban, de még nagyon messze van attól, hogy elég beruházási eszköz álljon rendelkezésre ahhoz, hogy a magyar kapacitások nem jelentéktelen része, a ma vergődő kapacitások nagyo n nagy része átalakuljon hatékony gazdasággá. (16.30) Márpedig enélkül a '99es és a 2000es esztendő nem lehet hasonló módon sikeres, mint amilyen a '97es volt! Mindez véleményem szerint arra ösztönöz, hogy különös figyelmet fordítsunk mind a fiskális, m ind a monetáris politikára. Ha egyet is érthetek azzal, amit Járai miniszter úr mondott nem olyan régen ezen vita keretében, hogy nem kell még változtatni, mindenesetre gondolkodni kell; nagy figyelemmel kell kísérni a folyamatokat, mert itt veszélyes foly amatok vannak, amelyeknek nem lényegtelen előrejelzése, hogy a fizetési mérleg alakulása lényegesen rosszabb, mint az előző hónapokban, hogy a deficitek alakulása sok feszültséget takar, a költségvetési kiadások visszafogása és a bevételek tervezett üteme nem nyújt kellő biztonságot ahhoz, hogy a '99. esztendőt olyan nyugodtan éljük végig, és olyan sikeresnek nevezhessük, mint amilyen a '97es volt. Arra kérem az illetékeseket, hogy amikor visszamenőleg a monetáris politikával foglalkoznak, akkor ezekre az akut kérdésekre is fordítsanak figyelmet, s gondolkozzanak a megoldás útjáról! Köszönöm figyelmüket. Az elmondottak jegyében - a szabaddemokraták véleményét közölve - a jelentést elfogadásra javasoljuk. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖK (dr. Sz ili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most pedig Csúcs László képviselő úr következik, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjából. Önt illeti a szó, képviselő úr.
