Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A Magyar Nemzeti Bank 1997. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ):
418 Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. (Ta ps a Fidesz padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen képviselő úr. Most pedig megadom a szót Tardos Márton képviselő úrnak, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőjének, hozzászólása elmondására. Öné a szó, képviselő úr. TARDOS MÁRTON (SZD SZ) : Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A szabaddemokraták véleménye szerint ez a több száz oldalas, igazán terjedelmes beszámoló a magyar monetáris politikáról és a magyar gazdaságpolitikáról megérdemli a Nemzeti Bank apparátusának di cséretét, mert ilyen alapos, részletekre törő és a részleteket jól megmagyarázó gazdasági beszámolót a '97es esztendő történetéről eddig nem forgathattunk a kezünkben. Megjegyzem, hogy ha valaki figyelmesen megnézi, s nem is kell még a több száz oldalt vé gigolvasnia, hogy csak a fedőlapot kell elolvasnia, akkor észrevehette, hogy '98 júniusában került elkészítésre ez a beszámoló, nyilván akkor került beterjesztésre is, tehát semmiképpen nem a Nemzeti Bank, hanem az Országgyűlés vezetésének a hibája, ha val aki hibának kívánja fölróni, hogy csak '99 februárjában kerül sor erre a vitára. '98 júniusától máig nem kevés ülése volt a Háznak, nem kevés alkalma lett volna ennek a kérdésnek a megvitatására, és nyilvánvaló, előnyösebb lett volna, hogyha ez akkor megtö rténik. A második ilyen kérdés, amit föl szeretnék vetni, mielőtt az érdemi kérdésekre térek, az az, hogy Rogán képviselő úr véleménye szerint túl nehéz és nehezen olvasható, de dicséretes, amit a gazdaság egészéről ír ez a jelentés, a törvényeknek megfele l, de nem elégséges, amit a Nemzeti Bank sajátos monetáris politikai tevékenységéről, sajátos banki tevékenységéről tesz. Ezzel kapcsolatosan két megjegyzésem is van. Úgy ítélem meg, hogy az az ön által kétszer 25 oldalnak jellemzett anyag is meghaladja, s ajnálatos módon, azt a terjedelmet, amit a közel 400 fős képviselőtestület ebben a Házban képes megvitatni, elolvasni és megérteni, nem beszélve arról, hogy ez a másik 300 oldal, amely a gazdaság egészéről szól, az olyan szervesen összefügg a monetáris pol itika kérdéseivel, hogy egyáltalában nem lehet fölöslegesnek minősíteni. A kérdés megoldása, hogy a Ház foglalkozzon alaposabban a Nemzeti Bank belső ügyeivel, jogos követelés. És azok a képviselőtársaim, akik az előző két ciklusban képviselők voltak, és r észt vettek a gazdasági bizottság munkájában, például Latorcai úr, aki itt ül velem most szemben, állíthatják, hogy mi a gazdasági bizottságban a monetáris politika kérdéseit és a monetáris politikáról szóló jelentést nagyon alaposan, részletekbe menően és bizalmas információkra is kiterjedően megtárgyaltuk, és ennek hatására és ennek ismeretében hoztunk határozati javaslatokat, amelyeket valóban a Ház gyakran nem tűzött napirendre, és én ezt súlyos hibának tekintettem abban az időszakban is. Amit mondani s zeretnék, az talán meg is egyezik azzal, amit a Fidesz a Ház munkamódszeréről képvisel. Nevezetesen az, hogy a bizottsági munkának a súlyát és jelentőségét növelni kell, mert vannak olyan kérdések, szakmai kérdések, amelyeket csak ott lehet elég részletess éggel megtárgyalni, és vannak olyan kérdések, amelyeket a dolog bizalmi jellegénél fogva a teljes nyilvánosság előtt nem lehet a részleteiben tárgyalni. Ott azonban meg lehet tárgyalni, meg kell tárgyalni, ott kell határozatot hozni, és a határozat lényege s elemeit kell a plenáris ülés nyilvánossága elé hozni és újból megvitatni. Ilyen munkamódszerrel az a probléma, amit fölvetett, jól kezelhető és kezelhető. A felügyelőbizottság munkája, a parlamenti, pénzügyi kérdésekkel, gazdasági kérdésekkel foglalkozó bizottságok munkája és a plenáris ülés együttese tökéletes ellenőrzést tud gyakorolni a független Nemzeti Bank fölött, és célszerű is, hogyha ez a munka a jelenleginél intenzívebben folyna. Véleményem szerint ezzel a Nemzeti Bank vezetése is teljes mértékb en egyetért. Meg szeretném még azt is jegyezni ebben a kérdésben, hogy nem ez az egyedüli olyan probléma, ahol egy állami intézmény, parlament ellenőrzése alatt álló állami intézmény helyzetének, gazdálkodási kérdéseinek a részleteiről is jó lenne, ha a ti sztelt Ház információkkal rendelkezne. Például: hogyan működik a kancellária, hogyan működnek a minisztériumok, csináltake olyan
