Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
368 nikotinhoz, hogy anyagcseréjük "normális" működéséhez igénylik azt. Természetesen a normálist itt idézőjelbe teszem. Ezért a leszokás komoly hiánytünetekkel, testilelki szenvedéssel jár, sajnos, nagyobbal, mint a rászokás, ami azonban szintén nem könnyű. Ezért kell a kérdést elsősorban megelőzési feladatnak tekinteni. Ugyanis aki már szenvedélybeteg, annak nem kell reklám, még kevésbé képmutató, figyelmeztető szöveg. Ő így is, úgy is dohányzik. A hirdetésdömping igazi célzottja tehát a jövendő dohányos, aki többnyire fiatal, könnyebben befolyásolható, a férfiasság, a felnőttség, a "vállald a veszélyt!" magatartásnak a dohányzással való összekapcsolásával súlyosan gátolja a megelőzés esetleges hatását. Semmivel sem erkölcsösebb módszer ez a gyanútlan, leendő drogosok be etetésénél. Az anyagi érdek bizonyítása nem igényel hosszas magyarázatot. A dohányipar és kereskedelem évi több tízmilliárdos bevételre tesz szert. Hogy milyen áron? A közösség milyen mérvű veszélyeztetésével? A legkevésbé sem érdekli őket. A halálozás, a betegségek kárát már nem ők fizetik. Amikor felmerült, hogy amerikai példák nyomán járuljanak talán hozzá a károk enyhítéséhez, ettől mereven elzárkóztak. Nem kellene ezek után a törvényhozásnak is mereven elzárkóznia hasznuk reklám útján történő növelésé től? Az eddigiekből következik, hogy a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvény önmagában komoly hatást nem fog elérni, hisz a legfőbb cél, az utánpótlás biztosításának útjába komoly akadá lyt nem tud állítani. Ezzel az előterjesztő is tisztában van, hisz a törvény általános indoklásában úgy fogalmaz: "A dohánytermékek forgalmazásával kapcsolatban javasolja további meghatározott, korlátozó szabályok jogrendszerbe iktatását." Bízzunk benne, h ogy ez záros határidőn belül meg is fog valósulni. A többéves múltra visszatekintő törvénytervezet irodalmát tanulmányozva megalkotásának eddigi akadályaként többször említésre kerül az igen komoly érdekérvényesítő képességgel rendelkező dohánylobby. Remél em, hogy most nem tudja az akaratát ránk kényszeríteni, a törvény esetleges puhításának ellen tudunk állni, sőt, bizonyos ellentmondásait is korrigálni fogjuk. A javaslat a 18. életévét be nem töltött személy számára dohánytermék kereskedelmi forgalomban t örténő kiszolgálását tiltja. Ennek érvényesítése érdekében bizonyos jogosítványokkal is felruházza az eladót. A mai napon itt már szó volt erről, de úgy gondoljuk, hogy ebben a törvényben sem ártana ezzel a kérdéssel foglalkozni. Bár hazánkban nem annyira elterjedtek, de mégis szép számban működnek cigarettát árusító automaták. A véleményünk az, hogy ebbe a törvénybe is be kellene venni az automatából történő árusítás tilalmát, és az időkorlátot a törvény hatálybalépésével azonosan kellene meghatározni. Ez nyilvánvalóan maga után vonja a jövedéki termékekről szóló törvény módosítását. Hisz addig is könnyen kijátszható ez a törvény. A törvényjavaslat az abban foglalt korlátozások, illetve kötelezettségek megszegése esetén egészségvédelmi bírság kiszabását tes zi lehetővé az ÁNTSZ számára. A bírság összegszerűségének meghatározása, ugyanakkor méretének korlátlanul enyhítő volta között, úgy gondolom, ellentmondás van. Ha ugyanis meghatározom, hogy minimum 50 ezer forint, akkor azt jelenti, hogy annál kevesebb nem lehet. Ha annál kevesebb nem lehet, akkor viszont nem lehet korlátlanul enyhíteni. A másik érdekesség, hogy az Egészségügyi Világszervezet javaslata szerint 2001ig minden országban arra kellene kötelezni a cigarettagyártókat, hogy a cigarettásdobozokon m indkét oldalon 20 százalékos terjedelemben tüntessék fel a termékek egészségkárosító hatását. (11.10) A mostani törvénytervezet 2002. december 31éig engedélyezi, hogy még a 10 százalékos mértéktől is eltérjenek a dohánygyártók. Annak fényében, hogy remény eink szerint 2002ben csatlakozhatunk az Európai Unióhoz, különösnek tűnik az ottani normákkal szöges ellentétben lévő engedékenység. Nem hiszem, hogy technikai akadálya lenne a két évvel korábbi hatályba léptetésnek, s a 10 százalék 20 százalékra való eme lésének. Ezt módosító indítvány formájában javasolni is fogjuk.
