Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SURJÁN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
357 Mi változott az egyszer már támogatott és a most kezü nkben lévő törvénytervezetben? Ezt azért tartom fontosnak megtárgyalni, hiszen noha az újságok egy része elég világosan megírta, hogy szigorodott a törvénytervezet, akadt olyan publikáció is, amely lényeges puhulásról, magyarán kiüresedésről is beszélt, és mint hallottuk, egyes képviselőtársaink is hasonló véleményen vannak. Rögtön az elején a cím is megváltozott, régebben "egészségkárosodás megelőzése" szerepelt benne, most pedig "fogyasztás, forgalmazás szabályai" kifejezés. Azt gondolom, minthogy a tarta lom érdemben alig változott, a cím pontosabb lett. Nagyon jó lenne egy olyan törvény, amely átfogó módon az egészségkárosodás megelőzésével foglalkozik, de ez a törvény sem akkor, sem most nem az a törvény. Nagyon jó lenne egy hatalmas programot írni, amel y a dohányzás visszaszorulásáról szól, de ennek a törvénynek most nem ez a része, ez csak eleme ennek a bizonyos nagyobb és átfogó cselekvési tervnek, amely nem is feltétlenül kell törvényi formát öltsön minden részletében. Szó szerint azonos a bevezetés, azonosak az értelmező rendelkezések, vannak változások azonban a fogyasztás alapvető szabályai területén. Például bővült azon intézmények sora, ahol dohányzóhelyet nem lehet - törvényi tiltás alapján - kijelölni. Engedékenyebb lett a vendéglátóipari helye k iránt oly tekintetben, hogy a kiskocsmákban, amelyeknek nem fő hivatása az étkeztetés, csak úgy mellesleg lehet némi ennivalóhoz is hozzájutni, ott elvileg megengedi. Hogy ez jó vagy rossz, ezen lehet vitatkozni, mindenesetre végrehajthatóbbá teszi a tör vényt, ez nem kétséges. Szigorítás viszont, hogy közforgalmú intézményben, tömegközlekedési eszközön 18 év alatti személy dohányzását megtiltja. Szigorítás, hogy a szabályok megszegése esetén a rendőrhatóság közreműködése is kérhető. A forgalmazás során, a miniszter úr is említette a bevezetésben, ugyancsak megjelent a 18 éves korhatár. Nem mondja ki ez az új változat viszont, hogy a dohányterméket miért kell elkülöníteni az élelmiszert árusító helyeken, de az elkülönítés szükségességét leírja. Itt én szíve s megfontolásul ajánlanám a miniszter úrnak, hogy a régi változatot, amely megmondja, hogy a fogyasztóösztönző hatás elkerülése végett kell elkerülni, érdemes lenne talán visszaemelni, hiszen nyilvánvaló, hogy a jogalkotási szándék nem változott. Elkülönít eni lehet ugyanis úgy a dohányipari termékeket, hogy szembeötlő legyen, hogy kifejezetten fogyasztásra ösztönözzön, jobb lenne kimondani a törvényben, hogy az elkülönítés a fogyasztóösztönző hatás gátlását szolgálja. Az előző változat előírta, hogy a kátrá nyt és a nikotintartalmat fel kell sorolni, egyéb károsító anyagokat pedig külön jogszabályi szabályozás esetén. Az új változat nem kíván külön jogszabályt, a kátrány és a nikotin mellett az egyéb károsító anyagok feltüntetését is szükségesnek tartja. Miér t merülhet fel ezek után az, hogy ez a törvény puhább, mint az előző változat? Azt gondolom, elsősorban azért, mert olyan jogalkotási helyzet alakult ki az elmúlt két évben, amely az első törvénytervezet írásakor még nem volt. Így például a fogyasztásvédel emmel kapcsolatos rendelkezések megszülettek, és ezek a kiszabandó bírsággal kapcsolatos részleteket megváltoztatták. Itt először áttekintve a két változatot, én is megijedtem, hiszen ott egy félmilliós maximális összeg szerepelt, most pedig egy 100 ezer f orintos összeg szerepel. Igen ám, de 1998. március 1jétől érvényes a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, amely olyan büntetéseket helyez kilátásba, melyek egyáltalán nem szorítja korlátok közé a kiszabható bírság összegét, nincs felső határu k, tehát még a félmillió forintnál is nagyobb bírságokat szabhat ki a fogyasztóvédelmi hatóság, nyilvánvalóan indokoltság esetén. Hasonlóképpen nem kell, nem is lehet ebben a törvényben rendelkezni az automaták felhasználásának tilalmáról, hiszen az 1997. évi CIII. törvény már ezt megtiltja, igaz, átmeneti időszakot szabva 2001. december 31étől. Én tehát azt gondolom, hogy lehet hangzatos újságcikkeket írni ennek a törvénynek a felpuhulásáról, lehet számon kérni rajta olyan gondolatokat, amelyek valóban ni ncsenek benne, de a céljához sem tartoznak hozzá, ez azonban sokkal inkább hangulatkeltés, annak a szellemi