Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 15 (79. szám) - A külföldi fegyveres erőknek a délszláv válság nyomán kialakult humanitárius szükséghelyzet megoldásában történő segítségnyújtás céljából a Magyar Köztársaság területén történő áthaladásáról szóló országgyűlési határozati javaslat; a koszovói rendezés... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter, a napirendi pont előadója:
3520 Tisztelt Elnök Asszo ny! Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetközi közösség következetes erőfeszítései sikerre vezettek az elmúlt időszakban. A jugoszláv vezetés meghátrált, a szerb erők távozásával egyidejűleg zajlik a békefenntartó csapatok bevonulása Koszovóba, és az ENSZ Biz tonsági Tanácsának határozata, valamint a NATO és Jugoszlávia között létrejött katonai technikai egyezmény nyomán körvonalazódnak a tartós rendezés kilátásai. Mindebben döntő szerepe volt és van a NATO határozott akciójának, tagállamai egységes fellépéséne k. Magyarország kezdettől fogva ugyanazoknak az értékeknek a védelmében lépett fel, amelyek a szövetséget is cselekvésre késztették. Alapvető érdekünk, hogy térségünkben minden állam garantálja lakosai számára az emberi, benne a kisebbségi jogokat, és ugya nilyen fontos érdekünk a régió békéjének és biztonságának megóvása, megszilárdítása. Rendkívül fontos, hogy a békefenntartás és a rendezés további szakaszaiban ugyanezen értékek vezéreljék a nemzetközi közösséget. Ennek támogatása nemzeti érdekünk és a NAT Otagságunkból fakadó kötelezettségünk. Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! Az önök előtt fekvő három határozati javaslat célja, ezért a délszláv válság, ezen belül a koszovói konfliktus tekintetében eddig folytatott politikánk továbbvitele megteremteni a rendezésben való hatékony és eredményes részvételünk feltételeit. Nem szorul hosszas magyarázatra, hogy Magyarországnak érdekében áll tevékenyen közreműködni a szomszédos országban lezajlott konfliktus békés rendezésében, és majdan az újjáépítésben is. Err e azonban akkor kínálkozik igazán jó esély, ha a rendezési folyamat valamennyi szakaszában, így a mostani katonai biztonsági fázisban is részt vállalunk. Feladatvállalásunk egyúttal kifejezi a NATO egysége, a közös cselekvés iránti változatlan elkötelezett ségünket. Nem utolsósorban a kormány úgy véli, hogy a vajdasági magyarok érdekeiért úgy léphetünk fel eredményesen, ha kellő súllyal képviseltetjük magunkat a rendezési folyamat valamennyi szakaszában. A koszovói rendezésben részt vevő nemzetközi erők, a K FOR tevékenységének elősegítéséről szóló határozati javaslat arra teremt lehetőséget, hogy a békefenntartásban részt vevő, összesen mintegy 53 ezer fős haderő egy része Magyarországon keresztül juthasson a helyszínre, hiszen számos, a kontingensben részt v evő állam számára ez a legkedvezőbb és a leggyorsabb útvonal. Mint ismeretes, a telepítés már megkezdődött, ezért sürgető, hogy a tisztelt Országgyűlés az alkotmány 40/C. § (1) bekezdésében foglaltak alapján megadja az előzetes hozzájárulást a külföldi feg yveres erők ilyen célú áthaladásához. Külön javaslatot terjesztett be a kormány a nemzetközi erőkben való magyar részvételről. Eszerint, amint ismeretes a tisztelt képviselőtársaim előtt, 350 fős őr- és biztosítási, valamint logisztikai feladatokat végző z ászlóaljjal vennénk részt a KFORerőkben, továbbá javasoljuk, hogy a KFORparancsnokság működését a NATO igényei szerinti törzsbeosztások betöltésével is elősegítsük. Előzetes elképzelések szerint a zászlóalj fő feladata a NATO pristinai főhadiszállásának őrzése és védelme lenne. Ez a feladat a viszonylag mérsékelt költségek mellett jól látható és katonailag fajsúlyos magyar jelenlétet eredményez, ugyanakkor a jellege miatt alacsony szinten tartja az alakulat veszélyeztetettségét. (21.20) Az ENSZ BT ide von atkozó határozata és a Jugoszláviával megkötött katonai technikai egyezmény aláírásával az érintett felek mindegyike beleegyezett a nemzetközi erők bevonulásába és egyetértett annak feladataival is. Amennyiben a tisztelt Ház hozzájárulását elnyerjük, a zás zlóalj legkorábban augusztus elején indulhat a helyszínre, de reményeink szerint ez bekövetkezhet akár július közepén is. Végül a kormány ugyancsak országgyűlési határozatot javasol hozni annak érdekében, hogy gyorsan és összehangoltan cselekedhessen a hat árainktól délre kialakult humanitárius szükséghelyzet enyhítésében. A válság eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a nemzetközi összefogáson túlmenően ugyancsak fontos a humanitárius segítséget nyújtó külföldi fegyveres erők áthaladásához szükséges enged élyek megadása is. Ezen erők magyarországi áthaladásának előkészítésére ugyanis a leggyakrabban olyan rövid idő áll rendelkezésre, hogy éppen a katasztrófahelyzet súlyossága és
