Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HALÁSZ JÁNOS, a társadalmi szervezetek bizottságának előadója:
352 dohányárusító pavilont, hanem minden üzletben és vendéglátóipari helyen tiltsuk be a dohánytermékek árusítását. (9.40) Ugyancsak többen foglalkoztak hozzászólásukban a dohányzási és az alkoholvásárlási tilalom 18, illetőleg 16 évben meghatározott korhatárával és összehangolásuk szükségességével, mert tényleg paradox helyzet az, ha valaki 16 évesen alkoholt vásárolh at, cigarettát viszont nem. E két ártalmas élvezeti cikkre azonos korlátozó korhatárt javasoltunk megállapítani. Az éttermekben és szórakozóhelyeken való dohányzás, illetőleg nemdohányzás kérdéskörét több oldalról jártuk körbe. Volt a teljes szigorítás me llett érvelő vélemény, amely mint Amerikában, teljes mértékben tiltaná a dohányzást ezeken a helyeken. Elhangzott olyan vélemény, miszerint a dohányzóhely kialakítása ne csak a melegkonyhás, hanem az éjszakai és az ifjúság által igénybe vett egyéb szórakoz óhelyeken is legyen előírás, hisz gyermekeink nem étteremben, hanem diszkóban, biliárdteremben töltik hétvégi estéiket, s nekik hatványozottabban szükségük van a dohányfüstmentes környezetre. Megfogalmazódott olyan vélemé ny, miszerint ha csak egy terme van az étteremnek, akkor a bejárati ajtón kelljen feltüntetni, hogy "dohányzóétterem", így a vendég eldöntheti, bemegye vagy sem. Többen javasolták, hogy a vendéglátóhelyek füstmentességét ne dohányzási tilalommal, hanem mű szaki megoldások útján, megfelelő légcserét biztosító eszközökkel érjék el a vendéglátóhelyek tulajdonosai. Részletesen foglalkoztunk még a csomagolóanyagon megjelenített információk tartalmával és a betű méretével. Volt, aki a betűk méretével azt az infor mációt kívánta kiemelni, hogy a dohányzás káros az egészségre, és az összetevő mérgező komponensekre kisebb figyelmet javasol fordítani, volt, aki ezt pont fordítva látja szükségesnek. Elhangzott még az a nagyon fontos észrevétel, hogy a dohányzás ártalmas ságával kapcsolatos társadalmi tudatformálással párhuzamosan az egyén érdekeltségét is szükséges megteremteni abban, hogy ne dohányozzon. Az új kiegészítő egészségbiztosítási formáknál a biztosítási díjat úgy kell megállapítani, hogy azzal a személlyel mag asabb összegű biztosítást fizettetnek, aki dohányzik, azért, mert dohányzó mivoltából adódóan nagyobb a kockázata a különböző betegségek kialakulására. Végül szólnék arról, hogy elhangzott olyan vélemény is, hogy a munkahelyi dohányzást is e törvényben, és nem a munkáltatókra bízva kellene szabályozni. A munkahelyeket szigorúbb szabályozásnak kell alávetni, mint bármely közintézményt, azon egyszerű oknál fogva, mert sokkal több időt töltünk ott, mint bármely más közintézményben. Tisztelt Képviselőtársak! Ké rem, véleményük kialakításánál vegyék figyelembe bizottságunk egybehangzó állítását, miszerint a fenti törvényjavaslat általános vitára alkalmas, és módosító javaslataikkal önök is segítsék a törvényjavaslat céljainak beteljesítését. Köszönöm, hogy meghall gattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Megadom a szót Halász János képviselő úrnak, a társadalmi szervezetek bizottsága alelnökének. Képviselő úr, öné a szó. HALÁSZ JÁNOS , a társadalmi szervezetek bizottságának előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága az 1998. december 16ai ülésén vitatta meg a most tárgyalt törvényjavaslatot, s azt 10 igen és 3 nem szavazat melle tt általános vitára ajánlja a tisztelt Háznak. Bizottságunk fontos szerepének tartja, hogy a civil szféra és a parlament között kapcsolatot teremtsen. Ez megnyilvánul abban is, hogy bizonyos üléseinkre civil és társadalmi szervezeteket hívunk meg, és kikér jük a véleményüket bizonyos tárgyalt törvényjavaslatokkal kapcsolatban.
