Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 11 (49. szám) - A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA, az egészségügyi és szociális bizottság előadója:
348 Tisztelt Ház! A nemzetközi tapasztalatok alapján egyértelmű, megfelelő törvényi szabályozás nélkül a dohányzásra való rászokás megelőzését célzó különböző egészségmegőrzési programok üres frázisok maradhatnak. Tegyük meg hát, ami rajtunk múli k, biztosítsuk a nemdohányzó többség egészséghez, egészséges környezethez való jogát, és óvjuk gyermekeink, unokáink egészségét is! Szeretném jelezni, hogy az anyagainkat használják fel, mérlegeljék, és támogassák azt, hogy az egészség mielőbb érték legyen , és ne a GDP 2 százaléka közvetlen veszteségként, ráfordításként további 1 százaléka - azaz az egészségre fordított mintegy 6 százaléknyi GDP fele jelenjék - meg negatívumként a dohányzás következtében. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. Szili Kat alin) : Köszönöm szépen miniszter úr. Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy az egészségügyi bizottságban, valamint a társadalmi szervezetek bizottságában kisebbségi vélemény is megfogalmazódott. A házbizottság állásfoglalása szerint a bizottsági előad ók felszólalására s a kisebbségi vélemények ismertetésére 55 perc áll rendelkezésre. Először megadom a szót Steinerné Vasvári Éva képviselő asszonynak, az egészségügyi bizottság előadójának. Képviselő asszony, önt illeti a szó. STEINERNÉ VASVÁRI ÉVA , az e gészségügyi és szociális bizottság előadója : Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves dohányzó és nemdohányzó Képviselőtársaink! Az egészségügyi és szociális bizottság a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásána k egyes szabályairól szóló, T/296. számú törvényjavaslatot megtárgyalta, és 12:7 arányban általános vitára alkalmasnak találta. A többségi véleményt megfogalmazó képviselők mindegyike hangsúlyozta, hogy a téma fontossága indokolja, hogy a törvényjavaslatot minél előbb tárgyaljuk, és módosító javaslatokkal javítsuk, néhány ponton szigorítsuk, és minden kibújási lehetőséget megszüntessünk a paragrafusok hatálya alól. Miért szükséges, hogy ebből a törvényjavaslatból minél előbb törvény legyen? Azért, mert mind annyiunknak, a dohányzóknak és a nemdohányzóknak egyformán érdekünk, hogy a társadalom egészségét védjük, felhívjuk a figyelmet a dohányzás ártalmasságára, és csökkentsük, gátat vessünk különösen a fiatal korosztályok dohányzásának. Magyarországon az elmúl t tíz évben egyre fiatalabb életkorra tolódott a dohányzásra való rászokás. Már nem a felnőttkor környékére, hanem a 15 éves kor tájára vagy az általános iskola felsőbb osztályaira esik. Ha tehát a serdülőkorban, vagyis a 18. életévig nem történik meg a rá szokás, akkor remélhetőleg már nem válik erős dohányossá az egyén. A dohányzásra való rászokás szempontjából a legérzékenyebb időszak a serdülőkor, és ezért a serdülőkori dohányzást korlátozni szükséges. A többségi véleményt megfogalmazó képviselők hangsúl yozták, hogy a törvényi szabályozáson túl szükség van még további eszközökre, mint például az egészségnevelés, különféle, a dohányzás ártalmasságáról szóló rendezvények, és nem utolsósorban a dohányzásról való leszokás támogatása. Hisz a dohányzó emberek n agy része megpróbál leszokni; ha ezt az erőfeszítést honoráljuk, igaz teljesítményként ismerjük el, már sokat tettünk az egészséges, füstmentes környezetért. Ez a törvényjavaslat a nemdohányzók védelméről, de nem a dohányzók ellen szól. A dohányosokat segí teni kell abban, hogy a szenvedélyükről leszokjanak, hisz a dohányzás is az alkoholhoz és a kábítószerhez hasonlóan a szenvedélybetegségek körébe tartozik, de mivel a dohányos képes ellátni társadalmi feladatait, az alkohol- és a kábítószerfüggő pedig nem, ezért a dohányzás megítélése enyhébb, pedig elterjedtsége nagyságrenddel nagyobb és ebből adódóan veszélyesebb is. Bizonyított tény, hogy a dohányzás egészségkárosodást okoz és élettartamveszteséget. A dohányzás okozta károk gazdasági költségei lényegese n magasabbak, mint a dohányipar bevételei. Ezért a dohányzás előretörésének mérséklése pozitív gazdasági eredménnyel jár.
