Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 15 (79. szám) - Tóth Ferenc (Fidesz) - az oktatási miniszterhez - "Még néhány szó a felsőoktatás fejlesztéséről" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÓTH FERENC (Fidesz):
3452 Köszönöm a szót, elnök asszony. Hozzáteszem, hogy az eredményt tekintve természetesen elfogadom a választ, és nagyon örülök annak, hogy e két hónap kiesés után végül is a betegek hozzájutnak a gyógykezeléshez. Na gyon nehéz dönteni a döntéshozóknak a rendkívül drága és költséges betegségek gyógykezelése esetén, de ebben az esetben ezek szerint nem volt nehéz, megoldódott. Talán hiányzott a kommunikáció a betegek felé. Engem is az késztetett interpellációra, mert ho zzám fordultak nagyon sokan a kezeltek közül, hogy mi lesz a sorsuk ezután. Június 1jétől ismét kapják a gyógyszert, úgyhogy ez mindnyájunk számára megnyugtató. Köszönöm szépen. (Taps a Független Kisgazdapárt soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tájékoztatom a képviselőtársaimat, hogy a képviselő úr elfogadta az államtitkár asszony válaszát. Tóth Ferenc (Fidesz) - az oktatási miniszterhez - "Még néhány szó a felsőoktatás fejlesztéséről" címm el ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Tóth Ferenc, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be az oktatási miniszterhez, "Még néhány szó a felsőoktatás fejlesztéséről" címmel. A képviselő urat illeti a szó. TÓTH FERENC (Fidesz) : Kös zönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! A magyar kormány 1998 tavaszán megállapodást írt alá a Világbankkal a felsőoktatás fejlesztését szolgáló programról. (15.10) A Világbank 150 millió USAdollár hitelt nyújt, amelyet a kormány további 100 m illió USAdollár forrással egészít ki, így összességében a kormány mintegy 58 milliárd forintot kíván fordítani a felsőoktatás fejlesztésére a hatéves fejlesztési program keretében. Azt gondolom, egyetértünk abban, hogy ennek a hatalmas összegű közpénznek a hatékony, takarékos és ellenőrzött elköltése mindnyájunk érdeke és felelőssége. Márciusi interpellációnk kapcsán is világossá vált, hogy a Magyar Bálint vezette Művelődési és Közoktatási Minisztérium a közpénzek nem takarékos és ellenőrzött módon történő felhasználását valósította meg a minisztériumban, hiszen először: a világbanki programiroda vezetésével megbízott személy jelenlegi forintárfolyamon számolva havi bruttó 2,5 millió forinthoz közeli összeget kapott egy olyan állásért, ahol közalkalmazottké nt kellene dolgoznia. A szerződés időtartama alatt, a munkáltatót terhelő járulékokat is hozzászámolva, közel 1 millió dollárról, vagyis több mint 230 millió forintról szóló szerződést kötött a volt miniszter egyetlen magánszeméllyel. Harmadszor: ez az öss zeg a program közvetlen menedzsmentjére szánt összeg körülbelül egyharmadát teszi ki, vagyis a teljes, közvetlen menedzsmentköltségek több mint egyharmadát egyetlen személy kapta volna meg. Negyedszer: ennek a személynek végkielégítésként 600 ezer dollárna k megfelelő összeget, vagyis 142 millió forintot kellett volna kifizetni egy összegben. Ötödször: még akkor is 6,5 millió forintos végkielégítés jár ennek a személynek, ha alkalmatlanságát a Világbank és az Oktatási Minisztérium is kimondaná. Hatodszor: Ma gyar Bálint úgy írta alá ezt a szerződést, hogy ez ellen gazdasági helyettes államtitkára tiltakozott, és nem volt hajlandó aláírni az aktát. Az államtitkár úr akkor megígérte, hogy tájékoztatást ad később a tisztelt Háznak arról, hogy miként sikerült ezt az ügyet megoldani.
