Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 15 (79. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. WEKLER FERENC, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3411 Tisztelt Ház ! A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja az elmondottak alapján támogatja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium most benyújtott törvénymódosítási javaslatát. A képviselőtársaim a jövő héten az általános vita folytatásakor további részterü letekről fognak szólni, és részletesebben ki tudják majd fejteni egyes szakkérdések kisgazda megközelítését. Támogatjuk tehát a most benyújtott módosító indítványt, és kérem a képviselőtársaimat is, hogy hasonlóképpen foglaljanak állást. Köszönöm a figyelm üket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Wekler Ferenc képviselő úrnak, az SZDSZ vezérszónokának; őt követi Horváth Balázs képviselő úr. DR. WEKLER FERENC , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Horváth Béla úr az előbb idézte a felszólalásom egy részletét a korábbi területfejlesztési törvény vitájából, amelyben az SZDSZ nevében arról beszéltem, hogy akkor miért nem értettünk teljes mértékben e gyet a beterjesztett területfejlesztési törvénnyel. Meg kell mondanom őszintén, hogy valószínűleg nem fogok meglepetést kelteni, a mondandóm végén most is azt kell mondanom, hogy a most beterjesztett törvényjavaslatmódosítással sem értünk egyet. Mielőtt a zonban a végkövetkeztetést elmondanám, három dologról szeretnék beszélni. Egyrészt a nemzetközi összefüggésekről, másrészt a területfejlesztés mai magyar problémáiról, harmadrészt pedig a beterjesztett módosító javaslat részleteiről. Tisztelt Képviselőtárs aim! Az előttem szólók közül többen említették a nemzetközi mintát, és az eddigi vitákban nagyon sokan állandóan arra hivatkoztak az elmúlt évek során, hogy Európában mi is a gyakorlat. NUTSI., NUTSII., NUTSIII., a megye megfelele a NUTSII.nek, nem f elel meg, a régió megfelele ennek vagy nem felel meg. Láttam, a képviselőtársaim asztalán többeknek szerepel egy ilyen kis papírfecni, egy kis papír, amelyet a Központi Statisztikai Hivatal állított össze, és meg kell köszönnöm ezt az egyszerű kis tábláza tot, amelyben leírták, hogy egyes európai országokban mit jelent a NUTSII., vagyis az a régió, amelyről itt ma vitatkozunk, illetve amelyet Magyarországon is létre akarunk hozni. (11.20) Ebből a táblázatból kiderül, hogy nincsenek minták. Úgy, ahogy igaz lehet az, amit korábban nagyon sok képviselő, többek között a kisgazdák és az MSZP egyes képviselői is említettek, hogy a mai magyar megye megfelelhetne a NUTSIInek, vagyis az európai elvárásoknak, ugyanúgy igaz az az állítás is, hogy Magyarországon két régió ugyanúgy megfelelne az elvárásoknak - mondjuk, egy dunántúli és egy tiszántúli régió. Ha a számokat nézzük: van Európában 5 millió 262 ezer fős régió, és van Európában 416 ezer fős régió is. Minden, ami e között a kettő között van, beletartozik, de a mi ezen kívül van, az is beletartozhat, mert senki nem mondja és nem írta le világosan, hogy mik a kritériumai. (Bauer Tamás: Így van!) Egy kritérium van, tisztelt képviselőtársaim, a kritérium pedig az, hogy legyen fogadókész szervezet, amely az európai t ámogatásokat fogadni tudja abban az esetben, ha élni kívánunk a támogatási lehetőségekkel. Ahhoz, hogy valamit fogadni tudjunk, három kritériumnak kell megfelelnie az adott szervezetnek: 1. legyen saját programja, amely alapján pályázhat az európai pénzekh ez; 2. legyen saját forrása, mert feltétel, hogy saját forrásokkal rendelkezzen, de az már nem kritérium, hogy ez a saját forrás átengedett bevétel vagy saját bevétel, tehát hogy a régió adót szedjen, vagy ne szedjen, vagy az állam engedjen át forrásokat a régió számára annak érdekében, hogy pályázhasson; 3. nagyon lényeges, hogy természetesen legyen egy felügyeleti monitoringrendszer, amely vizsgálni tudja az átadott pénzek elköltési módját, hogy arra költike adott térségben, amire a pályázatot beadták, é s amire a pénzt átutalták.
