Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 15 (79. szám) - A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HORVÁTH BÉLA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
3409 Tisztelt Képviselőtársaim! Mint szakértői szinten ismeretes, lehetséges , hogy több képviselőtársam emlékszik is rá, a törvény koncepciója már a rendszerváltás kezdetén megfogalmazódott. Az 1991. év közepén már lehetett olvasni az első változatot. A kezdeti lépések azonban már az 1980as évek közepén elkezdődtek. Az Országos T ervhivatal tervezési szemléletével, gyakorlatával szembenálló, egyes szakmai műhelyekben csoportosuló, akkor ellenzékinek mondott kutatók és tervezők kezdeményezésével elkezdődött a regionális tervezés megújítására irányuló munka. A törvény megalkotására a z első szabadon választott parlamenti ciklusban nem kerülhetett sor. A rendszerváltási folyamatban elsőbbséget kaptak a változást lehetővé tevő úgynevezett sarkalatos törvények. Az elsősorban jövőorientáltságú, európai uniós szinten is modernnek mondható t erületfejlesztési törvény megalkotása a következő szocialistaliberális ciklusra maradt. Tisztelt Ház! A törvény hiányosságainak megszüntetésére, az egyértelmű meghatározottságra vonatkozó jelen törvénymódosítási javaslat elfogadása pedig a rendszerváltó é vtized harmadik ciklusára megválasztott parlamentre, azaz a tisztelt képviselőtársaimra, ránk maradt. Bízom benne, hogy a javaslat elfogadásával módosuló törvény biztosítja a nyugodt, jövőt építő területfejlesztési munkát. Így tehát a területfejlesztési mo stani kisgazda program túlzás nélkül a rendszerváltozást követő második demokratizálásnak is tekinthető. Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzük meg, mi a módosítás mondandója. A Független Kisgazdapárt által támogatott törvényjavaslat lényege a regionális fejles ztési tanácsok megerősítése, a kötelezően ellátandó feladatok pontosítása, a működési terület hézag- és átfedésmentes kialakítása, valamint olyan regionális munkaszervezetek létrehozása, amelyek alkalmasak a programozási feladatok ellátására, a programok m egvalósításához európai uniós forrásokból történő támogatások megszervezésére. A regionális tanácsok és munkaszervezeteik létrejötte és törvényi megerősítése alapvető fontosságú az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, valamint az Unió regionális politikájá nak céljait - amelyben elsődleges az elmaradott térségek felzárkóztatása - szolgáló strukturális alapokból való támogatások elnyerése érdekében, már a csatlakozást megelőző időszakban is. (11.10) Hazai forrásaink szűkössége kell hogy minden elnyerhető támo gatás megszerzésére inspiráljon. Különösen így van ez, ha áttekintjük a közvetlen területfejlesztési célú támogatás nagyságrendjét és eredményét a többszörösen hátrányos helyzetű keletmagyarországi régióban. Az 19911998 közötti időszakban a területfejles ztési célelőirányzatból és a jogelődjéből, a Területfejlesztési Alapból megítélt támogatás folyó áron számolva összesen 45 milliárd forint volt. Ez az összeg mintegy 208 milliárd forint értékű fejlesztést indukált országos szinten. Ebből a támogatásból Sza bolcsSzatmárBereg megye 28 százalékban, BorsodAbaújZemplén pedig 24 százalékban részesült. A régióba tartozó többi megyénél ez az arány: HajdúBihar 8 százalék, Nógrád és JászNagykunSzolnok megye 55, Heves megye 4 százalék. Az ország többi megyéje 12 százalékban részesedett ebből a támogatási rendszerből. A nagyságrendeket tekintve mind az összes támogatás, mind a két leghátrányosabb megye támogatási összege figyelemre méltó nagyságú. Változatlan áron számolva már nem ilyen kedvező a kép, ugyanis az összes támogatás értéke csak 23 milliárd forint volt ebben az időszakban, melyből SzabolcsSzatmárBereg megye 7,9 és BorsodAbaújZemplén megye 6 milliárd forint volt. A legtöbb támogatást kapott megyék, de a keletmagyarországi térség területi folyamata it vizsgálva megállapítható, hogy lényegi változás a felzárkóztatás tekintetében nem történt az elmúlt időszakban. A Kelet- és NyugatMagyarország közötti fejlettségbeli különbségek továbbra is stagnálnak, sőt, esetenként nőttek. Ezért is volt szükség a le gsúlyosabb helyzetű megyék - BorsodAbaújZemplén, SzabolcsSzatmárBereg, melyhez Nógrád is csatlakozott - kormányhatározatban rögzített kiemelt támogatására.
