Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 15 (79. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VÁRHEGYI ATTILA, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára:
3386 A szentek tiszteletéről maga Szent László király gondoskodott. 1092ben a szabolcsi zsinat határozata egyházi ünnepeik megtartását rendelte el. Árpádházi Kinga szentté avatása több dologra világít rá. Egyrészt államalapításunk és kereszténységünk felvételének ezeréves évfordulója előtt a világ már most Magyarországra figyel. De az Árpádházi királylány - Kinga - nemcsak a keresztény női eszményképet, nemcsak hazánkat jeleníti meg a nagyvilágban, ha nem három, mai divatos szóval élve "régió" összefonódását is, nevezetesen Erdély, Magyarország és Lengyelország sorsközösségét. Hiszen a lengyelországi helyszínen a napokban felállítottak egy székely kaput, amelynek talpazatára a következőt vésték: "Ezt a székely kaput, mely a Nap és a Hold mellé felemeli Magyarország, Lengyelország és a Vatikán címerét, és megörökíti két, Lengyelországban élt és alkotott, szentté avatott magyar királylány arcmását, a varsói magyar nagykövetség kezdeményezése, a Külügyminis ztérium felkarolása nyomán a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága készíttette és adományozza Árpádházi Boldog Kinga szentté avatásának napján az erkölcs diadalára, a magyar és a lengyel nép barátságának elmélyítésére." A pápa e székely kapu alatt fo g áthaladni az avatás ünnepén. Kedves Képviselőtársaim! II. János Pál pápa 1991ben látogatott először Magyarországra, és találkozott a tudomány és a művészet személyiségeivel is. Ekkor mondta a következőt: "A kultúra embereinek egyik feladata az, hogy az újonnan megszervezett szabadság keretében az új magyar társadalmat az olyan erények alapjaira építsék, mint a becsületesség, az igazságosság, a kölcsönös tisztelet, a szolidaritás, az egyetértő együttműködés." Nos, Árpádházi szentjeink ezen erényeket test esítették meg. A pápa a Népstadionban a következőket mondta a magyar ifjúságnak: "Fedezzétek fel magyar és keresztény gyökereiteket, és minden lehetőt tegyetek meg a szebb jövő építéséért! Kapcsolódjatok bele újból e kontinens történelmének folyamába! Ne h átul kullogva rimánkodjatok azért, hogy befogadjanak benneteket, hanem úgy jelentkezzetek, mint akik a keresztény eredetű nagy európai hagyományt hordozzátok!" E mondatok az Árpádházi királyok tetteire is utalnak. Tisztelt Ház! Éppen ezért illik tudni, ho gy a négyszáz évig uralkodó Árpádház húsz szentet adott az egyháznak, többet, mint bármely uralkodócsalád valaha. Ezek a személyek kiválóságai voltak a magyar nemzetnek, s közülük számosan Európa más országában szereztek megbecsülést a magyar kereszténysé gnek. Így például IV. Béla királyunk legkisebb leányát, Árpádházi Szent Margitot a mai ifjúság is ismerheti mint a keresztény hazaszeretet áldozatos mintaképét. Kevesen hallottak az elmúlt fél évszázadban skóciai Szent Margitról, Szent István királyunk un okájáról, ki művelt, tevékeny uralkodótársa volt szeretett férjének. Portugáliai Szent Erzsébet II. Endre királyunk dédunokája volt, kit már életében a béke királynőjének hívtak. Magyarország legismertebb szentje Szent Erzsébet, az alázatosság, a keresztén y anyaság és a felebaráti szeretet szentje, IV. Béla király testvére. Őt az egész keresztény világ tiszteli. Tisztelt Képviselőtársaim! Az irgalmasság földi angyalaként emlegetett és a most szentté avatandó Kinga édesapjának, IV. Béla korában a tatárjárás rettentő pusztítása halálra ítélte az országot. De amikor eljött az idő, előállt IV. Béla szent családja, és bizonyságot tett magyarságról, kereszténységről, és a tanúbizonyság nyomán újra megszületett az ország. Úgy vélem, a rendszerváltozás után tíz évve l illett megemlékezni a magyarság nagy alakjairól. A holnapi ünnep erre jó alkalmat ad. Példájuk követendő és felmutatandó a mai nemzedéknek. Az "Isten, haza, család" jelszavát hirdető Független Kisgazdapárt most megtette ezt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kormány nevében Várhegyi Attila, a nemzeti kulturális örökség politikai államtitkára kíván válaszolni. Megadom a szót. VÁRHEGYI ATTILA , a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára : Kös zönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! A kormány általában napirend előtti hozzászólások esetén akkor szokott hozzászólni, amikor a felelősségébe
