Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 10 (48. szám) - A Magyar Energia Hivatal 1997-1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Energia Hivatal 1997-1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DANKA LAJOS (FKGP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HATVANI GYÖRGY, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója:
339 olyan felvetéseket, amelyek a munkánkban folyamatos figyelembevételt és beépít ést igényelnek, a másik csokorban pedig két gondolatot vetnék fel a jövőről. (16.20) A prompt témák közül a tarifarendszer kapcsán azt szeretném mondani, hogy megerősíteném azt az információt, hogy a tarifabizottság lezárta a munkáját, az új tarifarendszer vonatkozó javaslatát a döntéshozók asztalára tette, és az ezzel kapcsolatos döntési mechanizmusok beindultak. Miről van itt szó? Arról van szó, hogy olyan tarifarendszer kell, amely egyrészt arányos az adott fogyasztói csoport ellátásával, a szolgáltatáss al kapcsolatban felmerülő költségekkel, másrészt ösztönöz az energia hatékonyabb, takarékosabb felhasználására. Igyekeztünk ilyen tarifarendszert konstruálni. Meg kell mondanom, hogy ez kompromisszum, ugyanis itt arról van szó, hogy ha egy tortát föl akarn ak osztani a zsúr résztvevői között, akkor csak úgy juthat nagyobb szelet valakinek, ha a másiknak kisebb jut. Tehát valamilyen tisztességes és bölcs kompromisszumot kell és kellett kötni. Az ellenőrzés - magam is úgy vélem - jelenleg a hivatal munkájának leggyengébb pontja. Fokozatosan növelni kell ezt a feladatot, ezt a funkciót. Ugyanis miről van szó? Szemléletet kell váltsunk. Azt mondta a tisztelt képviselő urak közül valaki - nem emlékszem már, elnézést , hogy lezárult a hivatalnak egy korszaka. Igen , azt hiszem, lezárult ebben a vonatkozásban. Lezárult az engedélyezésnek egy olyan korszaka, amely a nagy volumenű, gyors, szakszerű, korszerű engedélyek tömeges gyártását és módosítását igényelte. Most arra kell helyezni a hangsúlyt, hogy az engedélyesek tevékenységét a kiadott engedélyek alapján hatékonyan és folyamatosan ellenőrizzük. Az energiatakarékosság, energiahatékonyság rendkívül lényeges, rendkívül fontos problémakör. Messzemenően egyetértek azzal, és mindig is arra törekedtünk, hogy a végfelhas ználói szféránál támogassuk, segítsük ezt a folyamatot, és találjuk meg azt az eszközrendszert, amely ezt ténylegesen hatékonnyá teszi. Remélem, hogy a jövőben sikerül ezt megtalálni, eddig még nem volt rá igazán módunk. A fogyasztóvé delem kiemelten fontos feladata lesz a jövőben is és folyamatosan a hivatalnak, mind közvetlen, mind közvetett módszereivel. A fogyasztóvédelmet ugyanis legalább annyira szolgálja a költségellenőrzés, a szolgáltatók költségellenőrzési módszereinek szigorí tása és finomítása, mint azok a közvetlen módszerek, amikor, mondjuk, egy számlapanaszt ténylegesen el kell intézni és helyre kell rakni. Tehát mindezen módszereken folyamatosan erősíteni, javítani kell, szoros együttműködésben mindazon egyéb hivatalokkal és hatóságokkal, amelyek ebben illetékesek, például a Versenyhivatallal, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel. Engedtessék meg néhány szó a másik csokorról, a jövőről. A jövő a hivatal szempontjából teljesen egyértelműen és világosan - az önök által tett f elvetésekből is kiderült - az EUcsatlakozásra való felkészülést jelenti. Itt számos szakmai részfeladat van, amire nem térnék ki. De van egy nagyon lényeges, talán sine qua nonja az egésznek, nevezetesen az, hogy igen nagy valószínűséggel együtt fog élni hosszú időn keresztül a versenyszféra és a versenyben részt venni nem képes, nem tudó közszolgálati szféra. Meg kell találni azokat a szabályozási eszközöket és módszereket, amelyek védik a versenyből kiszoruló, a versenyben részt venni nem képes fogyasztó i réteget mindazon esetleges hátrányoktól, ami amiatt érhetné őket, hogy ők nem képesek a versenyre. S ezek a legnagyobb számú fogyasztók lesznek eleinte, nevezetesen a kisfogyasztók, tehát az a 4,5 millió villamosenergiafogyasztó és az a közel 2,5 millió gázfogyasztó, akik bizony az első időszakban nem lesznek feljogosított fogyasztók, és nem versenyezhetnek. A probléma ott van, hogy erre még Európában sincs recept. Tehát nekünk igenis árgus szemekkel kell figyelni az európai példákat, tehát az európai un iós országok ilyen irányú szabályozási tevékenységét, átvenni ebből a legjobb elemeket, és a magyar viszonyokra adaptálva megtalálni azokat az adekvát módszereket, amelyekkel ez a cél, tehát ez a békés egymás mellett élés hosszú távon elérhető.
