Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 15 (79. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter:
3377 napilap múltkori számát. Ez a kicsinyes és nevetséges összeg, tisztelt képviselőtársaim, 142 millió forint. De ilyen ügy a Korona Kiadó bo tránya is, ahol az MKM volt vezetője, egy SZDSZes képviselőtársunk egy közeli rokona javára hozott olyan döntést, amelyet azóta a Legfelsőbb Bíróság is jogszerűtlennek ítélt. A kárösszeg itt csak 2025 millió forint. Ez idáig 660 millió forint. A lista te rmészetesen - és legfőképp sajnos - tovább is folytatható lenne az SZDSZ jelenlegi elnöke által a kormányváltáskor a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban osztogatott, és a hírek szerint igen nagyvonalú végkielégítésekkel, vagy azzal, hogy hogyan jutot tak - már a választások után, de még a kormányváltás előtt, a politikai erkölcsöt durván sértő módon - kiemelt pozíciókba SZDSZhez hű pártkatonák. Azt gondolom azonban, hogy felesleges tovább sorolni a listát, sajnos nem lenne meglepetés, ha a napokban zá ruló KEIvizsgálat újabb visszaéléseket tárna fel, és ezzel növelné az amúgy sem rövid lajstromot. Mondhatni: a jelenlegi oktatási miniszter bárhová nyúl, ilyen és ehhez hasonló esetekre bukkanhat - nem irigylem érte, hiszen az ő feladata az ügyek korrekt rendezése, az adófizető polgárok pénzének visszaszerzése. Az SZDSZ vezetőinek, volt állami vezetőinek pedig helyesebb lenne megkövetni a polgárokat, akiknek az adóbefizetéseivel olyan nagyvonalúan bánt az elmúlt négy évben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket . (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az elhangzottakra a kormány részéről Pokorni Zoltán miniszter úr kíván válaszolni, megadom a szót. POKORNI ZOLTÁN oktatási miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Négy ügyet e mlített, és valóban mind a néggyel kapcsolatban a minisztérium dolga, hogy rendet tegyen. A világbanki programmal kapcsolatban valóban az a helyzet, hogy a Világbanki Programiroda vezetésével megbízott személy - jelenlegi forintárfolyamon számolva - 2,5 mi llió forinthoz közeli havi fizetést kapott egy olyan állásért, amelyben köztisztviselőként, közalkalmazottként kellene dolgoznia. A szerződés időtartama alatt - a munkáltatót terhelő járulékokat is hozzászámolva - közel 1 millió dollárról, vagyis több mint 230 millió forint kifizetéséről van szó, amelyre szerződést egyetlenegy magánszeméllyel kötött a jogelőd tárca. Ennek a személynek a végkielégítéseként 600 ezer dollárnak, vagyis valóban 142 millió forintnak megfelelő összeget kellett volna kifizetni egy összegben, és elődöm ezt valóban oly módon írta alá, hogy azzal a gazdasági helyettes államtitkár nem értett egyet, tiltakozott ellene. Amiről a képviselő úr nem szólt, mert nem tudta, hogy a programiroda volt vezetőjével megállapodunk, így végkielégítés n élkül, közös megegyezéssel távozott a posztjáról. E tárgyalásnak és megállapodásnak köszönhetően nem kell kifizetni ezt a bizonyos 142 millió forintot. Azzal egyetértek, hogy ezt az összeget nevetségesen kicsinynek titulálni semmiképpen sem helyes dolog eg yik párt részéről sem. (8.40) Hasonló, ha úgy tetszik, kedvező fejleményről tudok beszámolni a Korona Kiadó ügyében. Itt is sikerült megállapodni, így várhatóan a korábbi tárcavezetés által hozott, majd később a Legfelsőbb Bíróság által jogszerűtlennek íté lt döntés nem jár 2025 millió forintos kártérítéssel, erről az illető kiadó lemondott, visszavonta az erre vonatkozó bírósági keresetét, kártérítési igényét. Nem ilyen jó a helyzet az OKTATügy kapcsán. Ez az ügy hosszú évek óta húzódik. A bírósági felje lentést az előző tárca tette, de kétségtelenül igaz, hogy egy Csirke Ernőné nevű, hat osztályt végzett hölgy kötött a tárca háttérintézményével 297 millió forintos, a pedagógusok továbbképzésére szolgáló szerződést, ami mindenképpen feltűnést keltő tény. A rendőrség elfogta az utolsó gyanúsítottat is, zár alá vette a vagyonát és a többi gyanúsított vagyonát is. Félő azonban, hogy
