Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 14 (78. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1998. január 1. és 1998. december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámolója, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3350 figyelmet, ebben az esetben tehát lehetőség nyílik a kétféle szempont összehangolására. Ez a megoldás a ma hatályos biztosi törvény felülvizsgálatát igényli, megítélésem szerint ezt a témakört is fel kell venni a megoldandó problémák közé, a megoldandó kérdések jegyzékébe. Végezetül egyetlenegy kérdés, amelyet nem érint a beszámoló, de amellyel ezen a mai vitanapon is többen foglalkoztak, amellyel szóbeli kiegészítőjében maga a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa is foglalkozott, ez pedig a képviselet megoldása, a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletének a biztosítása. Az Alkotmánybíróság 35/1992. (VI. 10.) számú határozatában alkotmányellenes mulasztás miatt elmarasztalt a az Országgyűlést azért, mert nem alkotta meg a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényt, s ennek keretén belül a határozat külön felhívta a figyelmet arra, hogy biztosítani kell az országgyűlési képviseletet is - szó szerint idézném: "E jog ok körében, illetve ezek mellett az alkotmány a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletét külön is megnevezi. A képviselet szükséges előfeltétele annak, hogy a nemzeti és etnikai kisebbségek államalkotó tényezői szerepüket betölthessék." Azóta az alkotmá nyos mulasztást már pótolta a parlament, mert megalkotta az 1993. évi LXXVII. törvényt, s abban utalt arra, hogy a kisebbségeknek, a nemzeti és etnikai kisebbségeknek garantálni kell az országgyűlési képviseletet; ám azóta sem született meg az e képviselet re vonatkozó szabályozás, és ebből a szempontból az alkotmányos mulasztás napjainkig fennmaradt. Javasolnám, hogy a választási reform előkészítése keretében oldjuk meg ezt a problémát. A választási rendszer reformját előkészítő eseti bizottság részletesen foglalkozott ezzel a kérdéskörrel is, és három párt: a Magyar Szocialista Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és a FideszMagyar Polgári Párt e bizottságban lévő képviselői jelezték, hogy készek a probléma megoldására, mégpedig a teljes jogú képviselet al apján. Más parlamenti pártok inkább egy kétkamarás parlament keretében oldanák meg ezt a problémát, ez azonban egy egészen más alkotmányjogi szerkezetet jelentene. Véleményem szerint törekednünk kell arra, hogy megoldjuk ezt a kérdést, és ezáltal felszámol juk az alkotmányos mulasztást. Lezárva a hozzászólásomat Kósáné Kovács Magdához hasonlóan a Magyar Szocialista Párt részéről a beszámolót elfogadásra javaslom, és kiemelem annak rendkívül magas szakmai színvonalát. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖ K (dr. Áder János) : Megadom a szót Bauer Tamás képviselő úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Megkímélem tisztelt képviselőtársaimat attól, hogy azt a számos hozzátenni valómat a vitához, ami lenne, elmondjam , sőt még azokat a dicséreteket sem fogom megismételni, amelyeket képviselőtársaim elmondtak a beszámolóval kapcsolatban és amelyekkel egyetértek. Tisztelt biztos asszony, biztos urak, egyetlenegy idézetet szeretnék elővenni a beszámolóból, mégpedig a beve zetőjéből, bár nem csak a bevezetőjét olvastam el. Azt olvassuk a 9.ről a 10. oldalra átmenő szövegrészben: "Érdemes megemlíteni, hogy szöges ellentétben az előzetes várakozásokkal, hiedelmekkel, azokon a településeken, ahol a polgármester és hivatalunk k özött nyílt konfliktus alakult ki, az októberi önkormányzati választáson szinte mindenütt új jelölt nyerte el a polgármesteri tisztséget.", képviselőtársaim is biztosan felfigyeltek erre a fontos mondatra. Azt gondolom, nyilván nem azért választottak új po lgármestert ezeken a településeken, mert konfliktus alakult ki a kisebbségi biztos hivatalával, hanem azért volt konfliktus a kisebbségi biztos hivatalával, mert ezeken a településeken egy olyan konfliktus alakult ki egy, a kisebbségi kérdést - hogy úgy mo ndjam - nem megfelelően kezelő önkormányzati vezetés körül, ami szükségessé tette a kisebbségi biztos fellépését. És azok a magyar választópolgárok, akikről sok mindent gondolnak a politikai elit
