Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 14 (78. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosának 1998. január 1. és 1998. december 31. közötti tevékenységéről szóló beszámolója, valamint a beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
3332 értékelnünk kell az országgyűlési biztos úr álláspontját az ítélkezés néhány kérdéséről, választ kell adnunk arra, hogy az ombudsman jelzései igényelneke jogalkotá st, adnake jogalkotási tennivalót, illetve szükségese mindezekről az Országgyűlésnek számot adni. Az alkotmány rögzíti, hogy a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alávetve. Az ombudsman a vonatkozó törvény szerint a bíróságok kivételével bármel y hatóság tevékenységét vizsgálhatja. Az érintett panaszosok persze csak kevéssé ismerik ezt a korlátozást, hiszen nagyon sok esetben nyújtanak be bírói ítéletekkel szembeni panaszt a biztos úrhoz. Mindazonáltal azokat a megkereséseket, amelyeket az OIT és a különböző bírói fórumok az ítélkezés tárgykörében kaptak, a fent idézett szabályok alapján el kellett hárítaniuk, minden más lépés ellentétes volna ugyanis a bírói függetlenség elvével és a törvény már idézett kifejezett rendelkezéseivel. A kisebbségi b iztos úr néhány esetben tételesen is hangot adott felvetéseinek, így például megkereste a Legfelsőbb Bíróság elnökét, jogegységi eljárást kezdeményezve. (20.10) Ennek lényege az lett volna, hogy a Magyar Köztársaság bíróságai a kisebbséghez tartozást határ ozataikban indokolatlanul ne tüntessék fel. Bár a jogegységi eljárásra nem került sor, az elnök úr, mármint a Legfelsőbb Bíróság elnöke ígéretet tett arra, hogy a bíróságok irányában ebben az értelemben figyelemfelhívással fog élni. Eszerint a bírósági elj árásban szereplő személyek származására utaló tényeket csak akkor kell, illetve szabad közölni, ha annak az ügy eldöntése szempontjából jogi jelentősége, úgy is szoktuk mondani idegen szóval: relevanciája van. Olyan konkrét ügyekről is olvashattunk a beszá molóban, amelyben például az egyik tekintélyes önkormányzati vezető kéri munkaügyi peres vitájában az országgyűlési biztos állásfoglalását. Egy másik esetben egy elítélt fordult levelében az ombudsmanhoz, vélelmezve azt, hogy feltételes szabadságra bocsátá si kérelmét bizonyosan származása miatt utasították el. Ezekben az ügyekben a kisebbségi biztos úr természetesen csak a törvény keretei között járhatott el. Így tájékoztathatta az érintett személyeket a saját jogértelmezéséről, amelynek magától értetődően az eljárásra nem lehetett kihatása. A második általam említett esetben azonban észlelte az ügy indokolatlan elhúzódását is, ezért a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez és a legfőbb ügyészhez megkereséssel fordult. Tisztelt Ház! A beszámoló kiemelt témaköre az 199 8as helyi és országos kisebbségi önkormányzati választások. Mint már említettem, az Országgyűlés előtt fekszik az a törvényjavaslat, amelyet éppen e választások tapasztalatai és az országgyűlési biztos úr által levont, az ajánlásaiban megtestesülő indokok indokolt. Ez a módosítás eltörli a kisebbségi pótválasztás intézményét, megteremti viszont a kisebbségi időközi választás lehetőségét. Így a jövőben nem fordulhat elő olyan eset, hogy netán elektori meg nem jelenés és határozatképtelenség miatt nem tud me galakulni és létrejönni kisebbségi önkormányzat. Ami pedig a passzív választójogot érinti, vagyis, hogy miként lehet valaki kisebbségi képviselő, ezzel a kérdéssel hangsúlyosan foglalkozik az Országgyűlés ad hoc bizottsága Hargitai képviselő úr vezetésével . Megjegyzem, hogy kialakulóban van egy olyan álláspont - és ez reflexió is kíván lenni az ombudsman úr által itt elmondottakra , amely szerint a jelölőgyűlésen kellene a jelen lévő jelöltnek írásban nyilatkoznia arról, hogy a maga részéről az adott kiseb bség képviseletét vállalni kívánja. Ez egyfajta szűrő szerepet tudna betölteni, és mindenképpen lehetővé tenné, hogy olyan személyek, akiket az adott kisebbségi közösség nem ismer, akik a kisebbségi közéletben soha nem vettek részt, ilyen módon ne lehessen ek jelöltek a jövőben. Mindenféleképpen egyetértünk abban, hogy át kell tekinteni a kisebbségi önkormányzatok hatáskörét és a települési önkormányzatokkal való együttműködésük kérdését, továbbá meg kell teremteni az országos kisebbségi önkormányzatok törvé nyességi ellenőrzésének intézményes kereteit is, hogy semmiféle szürke zóna a jövőben ne létezhessen. Hangsúlyoznám, hogy lesz módunk a Ház falai között ezekről a kérdésekről részletesen is szólni, hiszen a kormány már benyújtotta a kisebbségek helyzetéről szóló, az elmúlt két évet felölelő beszámolót, amelynek az elfogadását majd
