Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 14 (78. szám) - Határozathozatal a Balaton kiemelt üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló 1999. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. CSÁKY ANDRÁS, az MDF képviselőcsoportja részéről:
3298 És itt engedtessék meg egy kis kitérő! A Bokroscsomag története ugyanis nem 1995 márciusában kezdődött. Az évezred utolsó évtizedének kezdetére az ország valóban a szakadék szélére került. Az első szabad választással hatalomra jutott kormány nem csupán hatalmas adóssággal terhelt, teljesen üres kincstárat kapott elődeitől, hanem hamarosan szembe kellett néznie a keleti piacok villámgyors összeomlásával és egy balkáni háborúval. Az intézményrendszer teljes átalakítása mellett kellett a gazdaság ége tő napi bajaira is megoldást találni. Időben egyre jobban távolodva az első négy évtől a Magyar Demokrata Fórum által vezetett kormány tevékenysége kezd a helyére kerülni. Az ország lakossága, bár folyamatosan a hatalom ellen uszították, néha még az alkotm ányosság határait is átlépve bő három év alatt a kormány vezetésével csodát vitt véghez. 1993 végére, 1994 elejére Magyarország fordulóponthoz érkezett. Megindult a gazdasági növekedés, csökkenni kezdett az infláció és a munkanélküliség. Igaz az is, hogy e zzel párhuzamosan a költségvetési, a kereskedelmi és fizetési mérleg hiánya is nőni kezdett, amely korrekciós lépéseket igényelt volna a gazdaságpolitikában. Tisztában volt ezzel az Antall József halálát követően megalakult Boross Péter vezette kormány is, és előkészítette az ezzel kapcsolatos lépéseket. A választók azonban másképp döntöttek. Elhitték a szakértő kormány mítoszát, és a "majd mi rendbe tesszük az országot" demagógiáját. A választások eredményeként abszolút többséget szerzett MSZMPutódpárt hi rdetett szakértelme ellenére nem vállalta egyedül a kormányzást. A rendszerváltoztatás hajnalán koalícióra lépett a legvadabb antikommunista retorikával politizáló SZDSZszel. A szocialistaliberális koalíció megalakulását követően háromnegyed évig egymáss al voltak elfoglalva, az ország érdekében nem tettek semmit, hacsak a privatizációs törvény körüli huzavonát és döntésképtelenséget nem tekintjük annak. Az ország külhoni megítélése is rohamosan romlott, köszönhetően többek között a pénzügyminiszter és más kormánypárti politikusok külföldi útjai során az előző kormányt és ezen keresztül az országon negatívan beállító nyilatkozatainak. 1995 márciusára, háromnegyed évi tétlenkedésnek köszönhetően, valóban fizetési válság fenyegetett, amely már lépésre kénysze rítette a kormányt. Ezt a lépést hívják Bokroscsomagnak. Akkor is elmondtuk, hogy bizonyos elemeivel, például a forintleértékeléssel és az importvám bevezetésével egyetértünk, de a szociálpolitikát, az oktatást és az egészségügyet érintő lépéseket felesle gesnek és a nemzet szempontjából hosszabb távon tragikusnak tartjuk. Az idő minket igazolt. Ezt a Bokroscsomag mítosza kapcsán el kellett mondanom. Hiszen önök, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, úgy állítják be az akkori intézkedéseket, mintha azoknak nem lett volna alternatívájuk. Igaz, saját kormányukról is ezt állították. Visszatérve az előttünk fekvő törvényjavaslatra, joggal vetődhet fel a kérdés: megfelele a koalíciós kormány család- és szociálpolitikai céljainak, azaz segítie megállítani az ors zág népességének fogyását, a gyermeknevelés anyagi és erkölcsi elismerésével ösztönzie a családokat a gyermek vállalásra, megakadályozzae a gyermekeket nevelő családok elszegényedését? Ez a törvény önmagában nem oldja meg ezeket a problémákat, azonban lá tnunk kell, hogy a jelen esetben egy szociálpolitikai döntéssorozat egyik eleméről van szó. Ezzel kapcsolatban már szó esett a családi pótlék alanyi jogúvá válásáról, a tandíj eltörléséről, a gyermekek után járó adókedvezményről. Bízunk benne, hogy ősszel megvitathatjuk a kormány lakáspolitikai koncepcióját is. Ebbe a sorba állíthatók az aktív foglalkoztatáspolitika érdekében teendő döntések. A gyed maximált összeghatárát és életkori kiterjesztését azonban elégtelennek tartjuk. A Magyar Demokrata Fórum a gy ed maximumát a minimálbér háromszorosában kívánja megállapítani, és folyósítását a gyermekek hároméves koráig javasolja kiterjeszteni. Ilyen feltételek mellett látjuk megvalósíthatónak a megfogalmazott célt, és értünk egyet azzal, hogy adó- és tbköteles l egyen, ugyanakkor természetesnek vesszük, hogy a gyermekek után járó adókedvezményt a gyed esetében is érvényesíteni lehet.
