Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 14 (78. szám) - Határozathozatal a Balaton kiemelt üdülőkörzet egyes településein az építési tevékenység átmeneti szabályozásáról szóló 1999. évi XXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - A gyermekgondozási díj bevezetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FRAJNA IMRE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
3285 gyakorolt a harmadik és a negyedik gyermek születés ére. A hatás nemcsak ebben a tekintetben volt azonnali és tartós. A gyed hatását vitatók gyakran azzal érvelnek, hogy a gyed bevezetését követő termékenységnövekedés csak 6 százalékos volt - bár azt gondolom, hogy ez most is jól jönne az országnak. Amit az onban kihagynak időnként az ellenzők az érveikből, az, hogy ez a hatás tartós volt. Ilyen tartósság nem mutatkozott sem a gyes bevezetését követően, sem a '73as, úgynevezett népességpolitikai csomag kapcsán. A még körültekintőbb vizsgálat pedig azt is meg mutatja a számunkra, hogy a gyed nem kizárólag megnövelte a termékenységet, hanem megállította az addigi csökkenést, és stagnálás következett be. Tisztelt Képviselőtársaim! Most áttérnék azoknak a véleményeknek a megválaszolására, amelyek szerint a gyed a gazdagoknak adott pénz, egyfajta népesedéspolitikai luxus. Amennyiben figyelemmel követték az eddig elhangzott szavaimat, már részben választ is kaphattak ezen érvükre. Azonban úgy gondolom, a további é rveinket sem hallgathatom el önök előtt. Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a három- és többgyermekesek a társadalom legszegényebb rétegébe tartoznak. A legutóbbi háztartáspanel adatai szerint a jövedelem alapján számított legszegényebb alsó 20 száz alékba tartozók között a három- és többgyermekesek aránya 50 százalék, tehát a legszegényebbek fele három és több gyermeket nevelő családok közül kerül ki. Ez az alsó 20 százalék az összes háztartás 14 százalékát jelenti. Nehezen tartható tehát az az állít ás, hogy a gyed, amely főként a harmadik és negyedik gyermek vállalására gyakorolt kedvező hatást, a gazdagok számára jelentene plusz támogatást. Más oldalról megközelítve, amelyet részben már eddig is hangsúlyoztam, a gyedet korosztályi szempontból is leg inkább a fiatal nők vették igénybe. Egyrészt ők azok, akik a demográfiai helyzet javulásának legfőbb hordozói, másrészt - és most ezt szeretném hangsúlyozni - erős jóakarattal sem lehet gazdagnak tartani őket, sajnos. Az a felfogás, amely csak a gyermekvál lalást megelőző keresetet veszi alapul, nem nyújt biztos alapot az értékeléshez, hiszen a gyermeknevelés költségei ekkor még nem jelennek meg a családi kiadások között. Az egy főre jutó jövedelem a gyermek megszületését követően jelentősen lecsökken, így a zok, akik korábban úgymond magasabb jövedelemmel rendelkeztek, sem őrzik meg magasabb jövedelmi szintjüket. Nemcsak azt kell tehát figyelni, hogy a szülés előtt mekkora volt a jövedelem, hanem azt is, hogy ezt követően hogyan alakul, hiszen nem a szülés el őtti jövedelem alapján alakul ki az a helyzet, amit úgy fogalmazunk, hogy a szegénységnek gyermekarca van, hanem éppen a gyermek megszületését követő jövedelmi viszonyok miatt. A gyed pontosan ebben a vonatkozásban jelent könnyítést a családok számára. A c élunk az, hogy megkönnyítsük a gyermekvállalást, s akkor a gyed e cél elérésének fontos állomása. E vonatkozásban pedig feltétlenül eltökéltek vagyunk. Kérem ellenzéki képviselőtársaimat, hogy ne feledkezzenek el arról a tényről sem, hogy a gyed összege fe lülről is limitált! Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a valóban magas jövedelemmel rendelkezők nem kaphatnak kézhez nagy összeget, pestiesen szólva: milliomosék nem tehetnek szert aránytalan előnyökre. Az 1994es társadalmi riport vizsgálatai szintén meg erősítik azt a véleményünket, hogy a gyed nem a gazdagok támogatási formája. A riport egyik adatsora azt vizsgálja, hogy a különböző ellátásokat igénybe vevők egyes csoportjai a társadalom melyik jövedelmi rétegébe tartoznak. E számokból az derül ki, hogy a társadalom jövedelmi szempontból legszegényebb 40 százalékába tartozók közé milyen arányban tartoznak a vizsgált csoportok. Az eredmények a következők: a gyest igénylők 67 százaléka tartozik ide. A szociális segélyeket igénylők 68 százaléka, a munkanélkü li járadékot igénylők 61 százaléka, míg a gyedet igénylők 66 százaléka tartozik a legszegényebb 40 százalékába a társadalomnak. Ezekből a számokból világossá válik, hogy gyakorlatilag semmi nem utal arra, hogy a gyedet a gazdagabbak vették volna igénybe. A gyestől való eltérés talán belefér a statisztikai szórás értékébe.