Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 14 (77. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - CSURKA ISTVÁN (MIÉP):
3250 (Közbeszólás az SZDSZ padsoraiból: Szégyen!) 11 hónapja alatt, akkor láthatja azt az óriási negatívumo t, ami az önök kormányzását terheli. Hadd utaljak itt arra, hogy önök 11 hónapig először is nem tettek semmi mást, mint a korábbi Országgyűlés által hozott döntéseket hatályon kívül helyezték, megváltoztatták. Tizenegy hónapig semmilyen érdemi munkát önök nem végeztek, és most meg vannak döbbenve, hogy annak ellenére, hogy önök obstruálnak, meg akarják bénítani a Ház munkáját, mégis ez a Ház dolgozik, törvényeket alkot, előrehalad az úton. (Taps a Fidesz és az FKGP padsoraiból.) Hadd utaljak arra is, hogy b izony kérem, ez a kormányzás olyan eredményeket ért el ez alatt a rövid idő alatt (Közbeszólás az SZDSZ padsoraiból: Milyet?! - Közbeszólások az MSZP padsoraiból: Csak egyet mondjál!) , ami végül is lehetővé teszi azt a fejlődést, amely önöknek eszükbe sem jutott (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Csak egyet mondjál, Józsi!) , mert itt a polgári kormány alatt nemcsak a családfejlesztés gondolata mint egy alapeszme valósult meg (Derültség az MSZP és az SZDSZ padsoraiból. - Közbeszólások: Családfejlesztés?) , han em megvalósult a világ... (Moraj az MSZP és az SZDSZ soraiban.) , a vidékfejlesztés gondolata is, amely önöknek eszébe sem jutott. Kérem - emlékeztetem rá önöket , önök nemcsak hogy a vidékfejlesztést nem próbálták megvalósítani, hanem rendkívül durván tám adták ezt a kormányt akkor, amikor a vidékfejlesztés gondolatát behozta a Házba, amikor azt mondotta, hogy a Földművelésügyi Minisztérium legyen vidékfejlesztési minisztérium is, önök dühödten nekünktámadtak, hogy miért kell itt a vidékfejlesztésről szólni . Én úgy gondolom, igen tisztelt Kovács képviselő úr, szégyen az, hogy ön ezeket ilyen rövid idő alatt elfelejtette, és szégyen az, hogy ön másnak támad, miközben önök produkálni a Bokroscsomagon túl legfeljebb még a Tocsikügyet tudták. És ha összeveti, hogy önök mit növeltek, és mi mit növeltünk, akkor azt tudnám mondani, hogy önök növelték a Postabank kinnlevőségeit, növelték a Postabank által eltüntetett összegeket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és fel vannak háborod va azért, mert mi pedig konszolidáljuk azt, és én úgy gondolom, hogy mi konszolidálni fogjuk a népet is (Derültség az MSZP padsoraiból.) , konszolidálni fogjuk a nemzetet is. És önök, remélem, elismeréssel fognak erről szólni. Köszönöm a megtisztelő figyelm üket. (Közbekiáltás az MSZP padsoraiból: Szégyen! - Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csurka István frakcióvezető úr, Magyar Igazság és Élet Pártja. Megadom a szót. CSURKA ISTVÁN (MIÉP) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az utóbbi napok fejleményei engem arról győztek meg, hogy az oroszok nagyon tanulékonyak. Úgy bevonultak a pristinai repülőtérre, mint Izrael DélLibanonba. Nehéz lesz őket onnan kihajtani, és annál is inká bb veszélyes a helyzet, mert Milosevics elérte a célját: a háborút a levegőből levitte a földre. A minap elhangzott az egyik amerikai értékelő szájából, hogy egyetlenegy áldozata sem volt amerikai részről a háborúnak. A békének már eddig két német újságíró áldozata van. Nincs tehát béke! Elkezdődött a háború a földön, és számunkra, magyarok számára pedig egy veszélyes fordulatot vett a dolog. Minden fórumon elhangzik, hogy megindultak kifelé Koszovóból az eddig ott élő szerbek. Ez körülbelül 200 ezer ember. Ennek a 200 ezer embernek a természetes vonulási útja a történelem tanulsága szerint délről északra, vagyis a Vajdaság a végcél. Ebben a helyzetben, amikor csak hetek vagy napok, vagy egykét hónap választ el attól bennünket, hogy ez a 200 ezer ember túln yomórészt a Vajdaságba érkezvén kiűzi a magyarokat lakóhelyükről, vajdasági autonómiáról beszélni meglehetősen léha felvetés. (14.00)
