Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 3 (76. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ): - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3236 Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Béki Gabr iella képviselő asszony, SZDSZ, "Megemlékezés egy kiváló férfiúról" címmel. Öröm hallani, képviselő asszony. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök úr, köszönöm a szót. Gondolom, képviselőtársaim kíváncsian várják, hogy ki is lesz az, akiről beszélni kívánok, ki az a kiváló férfiú. Pápai Páriz Ferencről szeretnék megemlékezni, aki 350 éve, május 10én született, és akiről, akik ismerik, úgy gondolkoznak, hogy Erdély magyar polihisztora, tudós, orvos és tanár volt. Megkockáztatnám azt a jelentős jelzőt, hogy szellemó riás volt a maga korában - akit pedig méltatlanul elfelejtettünk. Ha most megkérdeznénk ezer érettségizett fiatalt, hogy ki Pápai Páriz Ferenc, valószínűleg egy vagy egy sem tudna válaszolni a kérdésre. Pápai Páriz Ferenc tehát 1649ben született Désen; Ma rosvásárhelyen és Nagyenyeden kezdte a tanulmányait. 1672ben elment külföldre, Lipcsében, Frankfurtban, Heidelbergben tanult, ahol a bölcsészet doktora lett, majd Bázelben orvosdoktori koszorút szerzett, az orvosi kar asszesszora címével tüntették ki. Meg tehette volna, hogy ott marad, és egy másik pályát fut be, de 26 évesen újra hazajött; Erdélyben, Nagyenyeden kezdett tanítani, amely az idő tájt a magyarságnak és a református szemléletnek a bástyája volt. (14.40) Pápai Pá riz Ferenc jeles nyelvész, latin, görög, német és francia nyelveken írt és fordított különböző műveket, híres poéta. A Pallas Nagylexikon úgy ír róla, hogy historikus, fizikus és teológus, amellett az orvostanban is kitűnt - szóval Erdély Hippokratészének is lehet nevezni. Sok könyvet fordított magyarra, és írt is könyveket. Például a Pax animaet, a lélek békességéről és az elme gyönyörűségéről való traktát; fő műve a Pax corporis, 1687ben jelent meg, az emberi test belső nyavalyáinak okairól, fészkeiről, azoknak orvoslásuk módjáról való trakta. A legfontosabb vagy a legjelentősebb talán, hogy magyarlatin szótárt is írt, miközben nagyon nehéz korban élt, hiszen a Rákócziszabadságharc teljes egészében az ő élete alatt zajlott. Átélte hazájának hanyatlását, átélte, hogy Nagyenyedet lerohanta az ellenség, hogy a labancok felégették, lemészárolták a lakosságot. Átélte, hogy a főiskolai ifjúság, akiket oktatott, fegyverbe keltek, fegyvert fogtak, majd vereséget szenvedve szétszéledtek. Személyes drámákat is áté lt, elvesztette feleségét és két leánygyermekét, és szegényen halt meg 1716ban. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy egy ilyen típusú megemlékezésnek önmagában is van értelme, ha csak arról szól, hogy felidézzük ezt a kiváló férfiút. De azt gondo lom, hogy az ő története mához szóló üzenetet is tartalmaz. A Pax corporis ajánlásaképpen 1695ben Bethlen Klára a következőket írta: "Valóban boldogtalan társaság az, amelyben nincsen kire az egészség megtartásának gondja bízattassék". Ma Magyarországon v an egy nagyon lelkes kis egészségnevelő csoport, egy egyesület, amely Pápai Páriz Ferenc nevét viseli, és az egészségnevelés érdekében tevékenykedik. Azt gondolom, hogy a XX. század végén nagyon nagy szükség lenne arra, hogy felértékelhetnénk az egészségne velés tevékenységét és azokat, akik ezt a munkát végzik. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm e történelmi megemlékezést, képviselő asszony. Megkérdezem a kormány képviselőit, hogy kívánnake felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) N em kívánnak. Szintén napirend utáni felszólalásra jelentkezett Bauer Tamás képviselő úr, SZDSZ, "Mit ér egy Toyota?" címmel - gondolom, egy gépkocsira tetszik gondolni, képviselő úr. Tessék, öné a szó! BAUER TAMÁS (SZDSZ) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tiszte lt megcsonkított Országgyűlés! Újra meg újra ezzel kell kezdenem (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Megcsonkított?! Nem vagyunk csonkák!) , mert hiszen ismét - mint oly sokszor - csak napirend után tudunk beszélni olyan kérdésekről a
