Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 10 (48. szám) - A Magyar Energia Hivatal 1997-1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Energia Hivatal 1997-1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SZALAY GÁBOR (SZDSZ):
324 mind az árszabályozási, tarifaszabályozási tevékenysége során, és természetes en mind a fogyasztóvédelmi mandátuma során a legtöbbet tudja tenni a kisfogyasztók vagy nagyfogyasztók, szóval általában a fogyasztók érdekében. Ezt is jól visszaigazolta az elmúlt négy év. Itt a főigazgató úr beszámolt nekünk arról, hogy létrehozták az En ergetikai Érdekvédelmi Tanácsot, és ezzel együtt dolgozva alakítják ki a hivatal fogyasztói érdekvédelmi dolgait. Ebben az Energetikai Érdekvédelmi Tanácsban van azután jelen a fogyasztók érdekképviselete, és persze a szolgáltatóknak is, hiszen tudjuk, hog y ezen tanácson belül nyolc főt a fogyasztói érdekképviselet, nyolc főt a szolgáltató érdekképviselet és három főt az Energia Hivatal maga ad. Ennél gördülékenyebben és ennél hatékonyabban nem hiszem, hogy a fogyasztói érdekek védelmére lehetne kelni, hogy a fogyasztói érdekvédelmet képviselni lehetne, hiszen a hivatal ezen Energetikai Érdekvédelmi Tanácsban kapott információi és benyomásai alapján tudja azután a munkáját kifejteni és érvényre juttatni az engedélyezés során és az ármeghatározás során. Tehát azt gondolom, hogy jól döntöttünk akkor, amikor a fogyasztói érdekvédelmet ezen hivatal gondjaira bíztuk. Persze hozzáteszem, hogy mindez igazán akkor működik jól, amikor az Energia Hivatal jól együttműködik a fogyasztóvédelemmel, és szerencsére ennek mos t már törvényi keretet is szabtunk, de a két hivatal között egy külön megállapodás, a sok éven keresztül húzódó vitás kérdéseket, a két hivatal közti feladatmegosztás vitás kérdéseit jól szabályozza és jól megosztotta. Ugyanilyen lényeges természetesen, ho gy a Versenyhivatallal is ilyen jól működő külön megállapodása létezik a Magyar Energia Hivatalnak. Ennek még törvényi alapja nincs, de tudjuk, hogy nem kell feltétlenül törvényi alap ahhoz - ha az akarat és a belátás megvan , hogy az együttműködést kiala kítsák egymással. A harmadik kérdés az árszabályozás kérdése volt. Tudjuk, hogy a '95ös árak alapján alakította ki az Energia Hivatal a '97. január 1jétől működő árképleteket. Úgy gondolom - bár ez lehet szubjektív megítélés , hogy megfelelő gondosságga l dolgozott ezen a területen is a hivatal, hiszen egy rendkívül kényes egyensúlyt kellett beállítania. Ugye, a fogyasztók mindig drágának érzik a fogyasztói árakat, a szolgáltatók pedig mindig olcsónak érzik, és a kettő között úgy kell megtalálni az egyens úlyt, hogy az ellátás biztonsága, azaz a szolgáltatók érdekei ne sérüljenek túlzott mértékig, ugyanakkor a fogyasztók képesek legyenek fogyasztani a részükre szolgáltatott energiát. Ezen a téren természetesen rettentő sok vita volt, és végső soron, mivel n álunk az energiaárak hatósági árak - mármint a vezetékesenergiaárak, tehát a villamos és a gáz , a hivatal csak javaslatot terjeszt az illetékes miniszter, most a gazdasági miniszter elé, és végső soron a gazdasági miniszteré a döntő szó. De azt gondolom , hogy végül is végig jól koordinált volt a miniszter és a hivatal között az árkérdésekben a feladatmegosztás. Talán a '98as elmaradt tavaszi áremelés volt az egyetlen, ahol nem igazán volt konformitásban a hivatal által előterjesztett javaslat és a minis zter által meghozott döntés. (15.00) A magyar árak tulajdonképpen a Magyar Energia Hivatal négyéves tevékenysége során érték el azt a költségarányos árszintet, ahonnan továbblépni a jövőben már nincs szükség drasztikus árváltozásokra, drasztikus áremelések re, már inkább csak kisebb jelentőségű regulációkról van szó, amit az Energia Hivatal saját hatáskörben, tulajdonképpen igazán politikai megfontolások nélkül, politikai irányítás nélkül maga is be tud tölteni. Az idő eléggé előreszaladt, így egyetlen kérdé st említenék még, és ez már nem az egykor elképzelt és a négy év gyakorlata által visszaigazolt fő neuralgikus kérdések egybevetése lenne, hanem egy régóta húzódó ügy: ez a tarifarendszer dolga. A beszámolóban - nem számoltam meg pontosan - körülbelül öth at fejezetben is előjön az a kérdés, hogy a tarifarendszert, ami nagyon lényeges kérdéseket szabályoz - nevezetesen, hogy a kisfogyasztó meg a nagyfogyasztó, mondjuk, az éjszakai áramdíj meg a nappali áramdíj, egyáltalán hány külön kategóriája legyen az ár amdíjaknak, most három van, tartsuke vagy kevesebb legyen , szóval, nagyon sok olyan kérdést, ami nem az
