Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 3 (76. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló ... - A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - CSIGE JÓZSEF (MSZP):
3201 meghatározott esetben", úgy értelmezem, hogy ez egy olyan jogszabály lesz, am ely meg fog engedni, ez nincsen benne a szövegben. Ha ez a "jogszabályban meghatározott esetben" tiltó lesz, akkor ez a dolog más lesz. Azt hiszem, hogy érti az államtitkár úr, mire gondolok. Valamennyien nagyon szeretnénk ezzel kapcsolatban még a végszava zás, illetve a módosítószavazások előtt felvilágosítást kapni, hiszen nem mindegy, hogy a végszavazásnál, vagy a módosító javaslatoknál egy olyan konszenzusnak tűnő együttes szavazás történik, mint ahogy azt a felsőoktatásnál láttuk, vagy pedig egy továbbr a is fennmaradó felesleges vita után - esetleg rossz ízzel - az ellenzék és a kormánypártok olyan dolgokat sem engedélyeztek egymásnak, illetve a kormánypártok az ellenzéknek, amit esetleg saját maguk sem szerettek volna. Köszönöm szépen. (Taps az SZDSZ és az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra megadom a szót Csige József úrnak, az MSZP képviselőjének. CSIGE JÓZSEF (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Valóban, nagy megszakításokkal és futtában, futva megy a parlamenti vita, tegnap i s, ma is. Mire az ember felkapja a fejét, a napirend már le is ment, anélkül, hogy tudott volna róla. Előbb egyeztetnénk a törvény részleteiről, hogy a részletes vitában szakszerűen, és az érdekek egyeztetése mentén szólaljunk meg, és utóbb kiderül, hogy t úl későn kezdtük, mert előre jött a napirend, mert megszaladt; szalajt, mint a nagybátyám biciklije, csak nem halad. Valahogy így működünk mostanában a parlamentben. A részletes vitában az ember a saját módosító indítványaihoz is csak kínnalkeservvel szól hozzá, mert szeretné egyeztetetten, szakmailag alapozottan azt mondani, hogy ezekben az alapvető kérdésekben oktatáspolitikai szempontból más a véleményünk, de most már a részletes vitánál nincs értelme vitatkozni, a szakmai részleteket pedig így és így p ontosítsuk. Ezt az egyeztetést nem volt alkalmunk elvégezni, mert ezzel az összevissza megszaladó parlamenti munkával nem lehet lépést tartani. Az ember potyára jön, potyára megy, és azután kapásból beszél, mert csak erre van lehetősége. Képviselőtársaimm al, Csizmár Gáborral és Jánosi György képviselő úrral egyetemben, néhány olyan módosító indítványt is beadtunk, amelyek valóban az iskolaszerkezettel, a képzési renddel, a szakaszolással, a tartalmi szabályozás kérdéseivel függnek össze. Azt gondoljuk - mi ként az előttem szóló képviselő úr már utalt erre , hogy feltétlenül szükséges az alapfokú képzésen belül az alapozó szakasz erősítése, hiszen a magyar oktatási rendszer mindig is azzal ért el igazán jó eredményeket, hogy az alapkészségek: az írás, az olv asás, a számolás tekintetében olyan alapokat juttatott a gyermekeknek, amelyek a tanulás eszközeit adták meg, amelyekkel a későbbi évfolyamokon jól boldogult, és gondolkodását, ismeretszerző képességét fejlesztve nagyon komoly eredményeket tudott elérni. A dolog történetileg úgy alakult, hogy előbb a tanítási napok számának csökkenésével, a szabad szombatok bevezetésével, majd az alapkészségekre fordítható órák számának csökkenésével olyan hátrányok keletkeztek a gyermekek képzésénél az utóbbi másfél évtize dben, de különösen az utóbbi évtizedben, amit holmi oktatáspolitikai trükkökkel, friss ötletekkel nem lehet pótolni. Az iskola természeténél fogva lassan forduló, lassan változó intézmény, stabilitást kíván, hiszen nem lehet a kísérlet tárgya, alanya, eszk öze és ki tudja még mije a gyermek. Márpedig az utóbbi évtizedben sokkal gyakrabban módosultak a törvények, mint amit az iskola kibír, mint amit a gyermekekre áthárítani jogunk volna. '91, '93, '95, '96, '99 - nyolc éven belül öt nagy módosítás. Rángatjuk az iskolát, és nem mindig gondoljuk, hogy rángatjuk a gyermekeket. Ez a módosító indítvány, amelyről beszélek, az általános műveltséget megalapozó szakasz erősítését kívánja. Sajnálatos, hogy nem kapott megfelelő
