Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 3 (76. szám) - A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KÓRÓDI MÁRIA, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
3187 Összességében ez a törvényjavaslat jól szabályozza ezt a kérdéskört, mégis van néhány kifogásunk, amelyet szeretnék megemlíteni, és amely kifogásokat s zeretnénk, hogyha módosító javaslataink figyelembevételével elfogadnák, és ezzel javítanánk a törvény minőségét. A törvényben van egy olyan rendelkezési rész, amelyet elfogadhatatlannak tartunk, hiszen a jelenlegi szabályozás is ugyan ezt tartalmazza és a törvényjavaslat is ezt tartalmazza, azonban nem tudjuk elfogadni, hogy a bűnügyi nyilvántartásban még évekig szerepeljenek azoknak az adatai, akik már mentesültek az elítéléshez fűződő jogkövetkezmények alól. Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A büntető tör vénykönyv szerint a mentesített személyek büntetlen előéletűnek tekintendőek, és nem tartoznak számot adni az olyan elítélésekről, amelyekre nézve mentesítésben részesültek. Ez a büntető törvénykönyv rendelkezése. Ezzel szemben a bűnügyi nyilvántartási sza bályok - és néhány más jogszabály is - hátránnyal sújtja azokat, akik a törvény erejénél fogva, bírósági határozat alapján vagy kegyelem útján mentesítésben részesültek. Nem értjük, hogy ezt a szabályt miért kell fenntartani, hogy miért nem hozzák összhang ba a mentesítés büntető törvénykönyvben szabályozott következményét - tehát azt, hogy nem kell erről az elítélésről számot adni - a bűnügyi nyilvántartással. Ezért javasoljuk, hogy ez a két szabályozás összhangba kerüljön. Nem értünk egyet azzal, hogy a ha tósági erkölcsi bizonyítványok kiadása esetén vannak olyan szervek is, amelyek nemcsak arra az információra jogosultak, amely információ arról tájékoztatja őket, hogy az érintett személy büntetett vagy büntetlen előéletű, hanem egyéb adatokhoz is hozzáférh etnek. Nem tudjuk, hogy erre mi szükség van; például az ügyvédi kamaráknál, a közlekedési hatóságoknál és a nevelőszülői hálózatokat engedélyező szerveknél mi indokolja azt, hogy az információkba mélyebben is betekinthessenek, és miért nem elegendő pusztán , ha azt a tényt, amely rájuk tartozik, hogy az illető személy büntetett vagy büntetlen előéletű, ezt tudják meg. Ezért javasoljuk, hogy azok a szervek, intézmények, amelyeknek a munkavégzéséhez nem tartozik hozzá, kerüljenek ki abból a körből, amely körbe n az információhoz hozzá lehet jutni. Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat V. fejezete az ujj- és tenyérlenyomatokról rendelkezik, valamint az arcképek nyilvántartásáról, s a 31. § szerint mindazoknak az adatai bekerülnek a rendszerbe, akik ellen szándéko s bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás indult. (9.10) Szerintünk ez egy rendkívül széles alanyi kör, és olyan esetekben is nyilvántartásba kerülnek, amely esetekben véleményünk szerint ma még nem indokolt ebben a nyilvántartásban tartani, ugya nis ez aránytalanul korlátozza a személyes adatok védelméhez való jogot. Ezért azt javasoljuk, hogy a 31. § a) pontja ne a szándékos bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja miatt büntetőeljárás alá vontak adatainak kezelését engedje meg, hanem ennél jóv al szűkebb körét, vagy pedig sorolja fel a büntető törvénykönyv szóba jöhető fejezeteit, címeit, illetve tényállásait, vagy utaljon a gyanúsítottat fenyegető büntetés szigorítására, például arra, hogy három évnél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel fenyeg etett szándékos bűncselekmények esetében kell ezt nyilvántartásba venni. A VI. fejezet a DNSprofil nyilvántartásáról rendelkezik. Ennek célja az ujjnyomatok rögzítéséhez hasonlóan egyrészt az, hogy a gyanúsítottat azonosítsák, másrészt az, hogy a bűncsele kmények helyszínén rögzített anyagmaradványokat összevessék a nyilvántartásban lévő adatokkal. A DNSmolekula felhasználásával azonban - szemben az ujjlenyomattal - nemcsak a személy azonosítása végezhető el, hanem több ezer genetikai állapotra és betegség re is lehet belőle következtetni. A bűnügyi nyilvántartás véleményünk szerint nem tartalmazhatja a DNSmolekulából megállapítható jellegzetességek közül azokat az információkat, amelyek az emberek örökletes tulajdonságaira, betegségeire vonatkoznak. Kizáró lag a személyi azonosításhoz elengedhetetlen adatokat szabad nyilvántartani. Ezért javasoljuk, hogy ez a kérdéskör pontosabban kerüljön szabályozásra, olyan módon, hogy a bűnügyi nyilvántartás a DNSmolekulának kizárólag az érintett személy azonosításához szükséges adatait tartalmazza.
