Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 10 (48. szám) - A Magyar Energia Hivatal 1997-1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint a Magyar Energia Hivatal 1997-1998. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - DR. FÓNAGY JÁNOS gazdasági minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SCHALKHAMMER ANTAL (MSZP):
319 átalakulás kapcsán a magyar energiaárak nem mozdultak sem a gázipar, sem a villamosenergiaárrendszer területén. Ennek a négy évnek az elmaradást, a fokozatos emelés lehetőségét '94'98ig vagy napjainkig kellett pótolni, amit a hivatal természetesen az egyéb szabályozási funkciókat ellátó államigazgatási szervezetekkel együtt kiválóan látott el. A jelenl eginél nagyobb trauma a fogyasztókat, az árrendszert és a kisfogyasztókat, a lakosságot nem érte. A nagyobb függetlenség és a piaci döntőbírói szerep irányába történő változás valószínűleg kedvező hatást gyakorolna mind a magyar energiaszektorra, mind a ga zdaság egészére. Például ha a hivatal nagyobb függetlenséget kap, akkor nagyobb a beruházás biztonsága abban a tekintetben, hogy egyenlő esélyeket kaptak a versenyben. Ez pedig a befektetői hajlandóság növekedéséhez vezet. Feltétlenül szükségesnek tartom k iemelni és szólni az alábbiról: Úgy gondolom, hogy minden gazdasági szakember számára is örömmel fogadható az a prognózis és lehetőség, amelyet a jelenlegi kormány, a magyar gazdaság körülbelül 45 százalékos dinamizálásánál megfogalmazott a növekedést ill etően. Ezzel a tervezett dinamikus gazdasági növekedéssel nincs összhangban a villamosenergiaigények 2010ig tervezett 1 százalék vagy az alatti növekedése, amely egy lassúbb ütemű, egy kevésbé fejlődő gazdaságnövekedésre, a maitól lényegesen eltérő külga zdasági viszonyokra alapozott. A közeli napokban szakértőkkel megvizsgáltattam Európa elmúlt pár esztendejének villamosenergianövekedési tényét, azokat a prognózisokat, amelyekkel számolni lehet az elkövetkező 510 esztendőben, és megdöbbenve tapasztalom, hogy az erőműépítési verseny meghirdetésére, az erőműépítési versenyre jelenleg módosított kapacitásépítések 1 százalék alatti hazai villamosenergianövekményre vannak számolva. A fejlett Európában 1,8 százalék a tényleges növekmény. A tervezett villamo senergianövekmény közelíti a 3 százalékot, és az elmúlt időszak növekedése a 35 százalékot mindenhol eléri. Én úgy gondolom, egy 5 százalékos teljesítménnyel alátámasztott gazdasági növekedésnél, ahol tulajdonképpen a befektetői piac és a hazai iparszerk ezet szerkezetátalakulásának befejezése kapcsán a hazai ipar növekedése is elindul egy biztos növekedési pályán, ez nem járhat 0,5 százalékos villamosenergianövekedési ütemmel. Ebből következően úgy gondolom, célszerű lenne - bár nem a hivatal feladata, a zonnal megjegyzem, hogyan alakuljon, mire tervezzen, és mire engedélyezzen, mire szabályozzon a hivatal , jelenleg sok szakmai véleményben és sajtóban is megfogalmazott azon irányú környezet, hogy a jelenleg érvényben lévő, 2010ig szóló villamoserőműépí tési programban meghatározott 3780 megawattos erőműépítésre nincs szükség, legalább 1500 megawattal alacsonyabb megvalósítást kéne tervezni. Én úgy gondolom, s több gazdasági szakember is megfogalmazta, mintegy 4000 megawatt építése indokolt. Bár elfogadom azt a tényt, hogy az elmúlt évek alacsony igénye az 1980as évek közepi 4141,5 milliárd kilowattóra összfelhasználás helyett a jelenlegi 38 milliárd kilowattóra villamos energia még mindig nem éri el az akkori szintet, a növekedés ezekben az években igen nyomott, de a 2000 utáni években feltétlenül szükség van az eredeti prognózis szerinti nagyságrend kapacitásainak megépítésére. Az ilyen erőműfejlesztési program az energiakérdés megoldásán túl sok százmilliárd forint árbevételt biztosítana a magyar váll alkozóknak, és több tízezer ember foglalkoztatását biztosítaná. Mindez jelentősen hozzájárulna az ország gazdasági fejlődéséhez. Köztudott, hogy az MVM '97 júliusában meghirdette az új erőművi kapacitások létesítésére vonatkozó pályázatot, mely kiírást a k ésőbbiekben többször módosítottak, nevezetesen a létesítendő kapacitás mértékét, feltételeit, ütemét illetően. A csökkenés vélhető oka az volt, hogy a villamosenergiaszolgáltatás működési rendjére vonatkozó EUirányelvek bevezetése, vizsgálata, legalábbis átmeneti időben jelentős villamosenergiatermelő kapacitás tartalék megjelenését valószínűsítette, és úgy vélték, mindez azzal a kockázattal jár, hogy az újonnan létesített kapacitások nem lesznek kellően kihasználhatók. Így valóságosnak tűnhet a hivatal fogyasztóvédelmi érdekfunkciójának megvalósításában az a cél, hogy ne létesülhessenek többletkapacitások, mert a
