Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 2 (75. szám) - A Magyar Köztársaság 2000-2002. évi költségvetésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BAUER TAMÁS (SZDSZ):
3152 Csak nagyon röviden ismételném meg azt, amit az általános vitában az SZDSZ frakcióvezetője, Kuncze Gábor már elmondott: ennek az irányelvnek a benyújtása már nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a Fideszkormány a legfontosabb választási ígéreteinek teljesít éséről lemondott. Hiszen a legfontosabb választási ígéreteinek egyike volt a 7 százalékos gazdasági növekedés, és ez a táblázat már csak 456 százalékos növekedést tartalmaz. A másik fontos ígérete volt a közszférában a jövedelmek ugrásszerű emelkedése; a z egészségügyben a jövedelmek megkétszereződését mondták, és érzékeltették, hogy a pedagógusok esetében is jelentős jövedelemnövekedést prognosztizálnak. No, nyilván abba az évi 2 százalékos reálbérnövekedésbe - gondolom, az államtitkár úr is egyetért ezz el - az egészségügyi dolgozók jövedelmének megkétszerezése nem fér bele. A harmadik dolog, ami ha nem is a benyújtott határozati javaslat fő szövegéből, de a mellékelt anyagokból egyértelmű, hogy az egyszeri nagy adócsökkentés már szintén nem fog megvalósu lni, és a kormány más anyagaiból ez is kiderül. Tehát a fő ígéretekről a kormány már lemondott. Olyan értelemben helyesen teszi ezt, hogy valamennyien tudtuk, hogy ezek az ígéretek blöffök, de azért a Fidesznek majd el kell számolnia a választóival arról, hogy miért nem teljesíti ezeket az ígéreteket. Csak megnyugtatásul, a Kisgazdapárt választási ígéreteit ugyanúgy nem teljesíti a kormány, de a Kisgazdapárt úgyis csak kisebbik kormánypárt. Azt hihetnénk, hogy na jó, ha lemondtak a választási ígéreteikről, akkor legalább reális elképzeléseket tettek be ebbe az előterjesztésbe, és akkor legalább üdvözöljük, ha a választási ígéreteknek búcsút mondtak is, az igazsághoz megtértek. Nos, nem ez történt - mint erre mindjárt visszatérek , még ebben a szelídített fo rmában is megalapozatlanok a Fideszkormány elképzelései. Mit tehet egy ellenzéki képviselő egy ilyen előterjesztéssel kapcsolatban? Ha egyáltalán komolyan veszi, akkor miféle módosító javaslatokat nyújthat be hozzá? Erre az ellenzéki képviselőknek kétféle lehetőségük van. Az egyik lehetőség, és szabaddemokrata képviselőtársaim, akik hatan együtt nyújtottak egy nagyon alapos és kidolgozott módosító javaslatot - legalábbis a kormány előterjesztéséhez képest nagyon alapos és kidolgozott módosító javaslatot , azt a megoldást választották, hogy szemben a kormány elképzelésével, leírják azt, hogy szerintünk mit kellene tartalmaznia egy ilyen, három évre szóló irányelvelképzelésnek, ha mi lennénk kormányon. Bár ezt is fenntartással mondhatjuk, mert nyilván ha ke zdettől fogva mi lettünk volna kormányon, akkor mást lehetne tenni, mintha most kéne nekünk átvenni a kormányzást. Ez egy nagyon bátor dolog. Én ennél óvatosabb voltam, és a másik utat választottam a magam módosító javaslatával. Egy ellenzéki képviselő más t is tehet. Nem arra irányuló módosító javaslatot nyújt be, hogy én mit tartok kívánatosnak, hanem arra nyújt be módosító javaslatot, hogy én mit tartok megvalósíthatónak, én mit várok. Mert hiszen ez az országgyűlési határozati javaslat egyszerre arról sz ól, hogy mi a kívánatos, és arról is szól, hogy mi a várható - tehát egy előrejelzés, egy prognózis. Az én módosító javaslatom nem arról szól, hogy mit tartok kívánatosnak, hogy mit tenne egy olyan kormány, amelyet én támogatni tudnék a szavazatommal, hane m arról szól, hogy annak alapján, ami itt az elmúlt egy évben történt, és amilyen helyzetben ma van a magyar gazdaság, vajon mi fog történni, hogyan fog alakulni a magyar gazdaság helyzete ebben a három évben. Az én módosító javaslatom módosítja ennek az e lőterjesztésnek, a táblázatnak valamennyi sorát. Az én módosító javaslatom azt mondja, hogy ahelyett, amit a kormány mond, hogy 45 százalékos növekedés lesz az első évben, 4,55,5 a második évben, 5,56 százalékos növekedés a harmadik évben, 2002ben, ehe lyett azt mondom, hogy 444; 4 százalékos növekedés az, amire a magyar gazdaság mai helyzetében reálisan számíthatunk. Mondhattam volna azt is, hogy 3,54,5, ez azonban a dolog lényegén nem változtat. Miért gondolom azt, hogy nem számíthatunk arra vagy ni ncs alapunk arra, hogy elfogadjuk azt, amit a kormány mond, hogy a növekedés évről évre gyorsulni fog? Azért, tisztelt Országgyűlés, mert a kormány a maga előterjesztésében semmiféle érvet, semmiféle elemzést nem tárt elénk. Nagyon
