Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 2 (75. szám) - A Magyar Köztársaság 2000-2002. évi költségvetésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ):
3150 Azt, ha a kormány megmondja, ha a parlament támogatását megszerzi ehhez az akaratához, hogy mit kíván elérni a következő három év alatt, elsősorban természetesen az akut következő évben, hiszen azt is tudjuk, hogy a hároméves, meg az ötéves előretekintések nagyon sok bizonytalansággal rendelkeznek még abban a vonatkozásban is, hogy a célokat helyesen fogalmaztuke meg. A célok hosszú távra, kéthárom évre, középtávra való értelmezése azért hasznos, mert jobban megmagyarázza azokat az intézkedéseket, amelyeket a következő évben meg akarunk tenni. Ilyen irányelvek azonban az előterjesztés határozati részében nem szerepelnek. Egy sok pontból álló módosító javaslatot nyújt ottunk be, részleteinek a tárgyalására most nem akarok kitérni, és nem is a részletekben tekintem az általunk előterjesztett módosító javaslatot fontosnak. Mi az, ami az előterjesztő szempontjából alapvetőnek tűnt? Két dolog: hogy legyenek olyan irányelvek , amelyek az alapvető kérdésekben meghatározzák a kormány következő háromévi tevékenységét, és hogy ezek kimondásakor a kormány szembesüljön azokkal az ígéretekkel, amely ígéreteket a választások előtt megfogalmazott. Ha azokat módosítani akarja, akkor ne véletlenül módosítsa őket, s ne úgy módosítsa őket, hogy közben arról beszél, hogy mindent megvalósított, hanem világosan mondja meg, hogy mi az, amit az előterjesztő a javaslataiból, tervezetéből, programjából különböző objektív és szubjektív okok miatt n em tudott megvalósítani. Igen, fontosnak tartjuk, hogy az alapvető kérdésekben döntés szülessen. Nem tartottuk volna bajnak, ha a kormány az általunk előterjesztett mondatokat módosítani kívánná, és nem azokat fogadja el szóról szóra, de fontosnak tartottu k kimondani, hogy a kormány mindezekben a kérdésekben világosan foglaljon állást. Melyek azok az alapkérdések, amelyeket ki szeretnék emelni? Az egyik alapkérdés az, hogy a reális feltételek között, amelyeket a kormány elismer, a GDP milyen növekedése várh ató, tehát mennyi jövedelem áll az ország rendelkezésére. Fontos kérdésnek tartjuk, hogy a kormány szándéka világosan és egyértelműen, határozott módon megfogalmazódjon arra vonatkozóan, hogy ebből a jövedelemtöbbletből, ebből a jövedelemnövekedésből milye n mértékben kíván centralizálni, illetve hogy a centralizáció mértékét milyen mértékben kívánja csökkenteni. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a központosított jövedelmek felhasználásának az irányairól világosabban foglaljon állást. Miről van szó? Szó van egy részt arról, hogy a kormány ígéreteivel ellentétesen leálló és csökkent ütemben, vagy egyáltalán a visszafejlődés vonatkozásában jelentkező infrastrukturális beruházások a következő három évben hogyan fognak alakulni. Fontosnak tartottuk azt a kérdést, hog y a kormány milyen intézkedéseket tesz a gazdaság termelő szerkezete átalakításának ösztönzése érdekében, azaz a magánberuházások fejlődése érdekében, ahol ugyancsak azt tapasztaljuk az ez évi ismereteink alapján, hogy a kormány az ígéreteivel ellentétes t evékenységet folytat, és a struktúraátalakító, beruházást ösztönző tevékenység helyett csökkenti a vállalatok beruházási kedvét, olyan adó- és egyéb intézkedésekre tesz javaslatot vagy hajt végre, amelyek a vállalkozók beruházási kedvét és kockázatvállaló lehetőségét mérséklik, ezért ebben a vonatkozásban is megfogalmaztuk a kívánalmakat. Végül, elismerve azt a nagyon kedvezőtlen jelenséget, hogy a közszolgálatban lévő emberek és az üzleti életben működő alkalmazottak és dolgozók, vállalkozók jövedelmei köz ött az elmúlt években nagy szakadás következett be, azt a kérdést is feltesszük, hogy milyen mértékben kívánja a közszolgálatban lévő dolgozók, állampolgárok, polgárok jövedelmeit a kormány növelni. Mit kíván a rendelkezésre álló, növekvő nemzeti jövedelem ből erre a célra felhasználni? Hasonló véleményünk van a nyugdíjasok helyzetével kapcsolatban is, ebben a kérdésben is nyílt és egyértelmű állásfoglalást szeretnénk hallani. Úgy gondoljuk, hogy a törvényben megfogalmazott feladatoknak, miszerint az Országg yűlés határozati javaslatot fogadjon el a költségvetés irányelveiről, csak akkor felel meg az Országgyűlés, ha az általunk előterjesztett pontokról hasonló értelemben egyértelműen állást foglal.
