Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 1 (74. szám) - A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi... - Az Országgyűlés döntése az MSZP képviselőcsoportja által benyújtott kérelemről az ügyrendi bizottság 18/1998-2002. ÜB. (1999. május 3-i) eseti jellegű állásfoglalásával kapcsolatban - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - MOLNÁR RÓBERT jegyző: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH ANDRÁS
3121 ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A Házszabály 143. § (4) bekezdése értelmében az MSZP képviselőcsoportja indítványozta az ügyrendi bizottság 18/19982002ig... - tehát az 1999. május 3i eseti jellegű állásfoglal ásának elutasítását . Kérem jegyző urat, szíveskedjék ismertetni a bizottsági állásfoglalást. MOLNÁR RÓBERT jegyző : Az ügyrendi bizottság állásfoglalása. Az ügyrendi bizottság mint házszabályértelmezésért felelős bizottság a Házszabály 143. § (3) bekezdésé ben foglaltak alapján az alábbi eseti jellegű állásfoglalást hozza. Dr. Csiha Judit és Tóth András képviselők, Magyar Szocialista Párt, H/1108. számon benyújtott, az Országgyűlés 1999. február 9én hozott, az Országgyűlés új munkarendjére vonatkozó döntésé nek hatályon kívül helyezéséről és az azzal összefüggő néhány kérdés rendezéséről szóló országgyűlési határozati javaslata 1. pontjában foglalt indítvány elbírálása a Házszabály 143. § értelmében az Országgyűlés ügyrendi bizottsága, a 2. pontjában foglalt indítvány elbírálása a Házszabály 23. § a) pontja értelmében a házbizottság hatáskörébe tartozik. E kérdésekben csak a Házszabály előírt előzetes ügyrendi bizottsági, illetve házbizottsági eljárás lefolytatása után, a Házszabályban meghatározott esetekben és módon háramlik át a döntés az Országgyűlésre. Ezért a H/1108. számon benyújtott országgyűlési határozati javaslat az Országgyűlés tárgysorozatába nem vehető. Dr. Salamon László, a bizottság elnöke. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlé s! A határozathozatal előtt elsőként a döntést indítványozó képviselőcsoport egy képviselője szólal fel. Ezt követően a bizottság állásfoglalásának indokait az ügyrendi bizottság előadója ismerteti. A képviselőcsoportok álláspontját ötperces időkeretben eg yegy képviselő fejtheti ki, ezután képviselőcsoportonként legfeljebb egy képviselő három percben hozzászólhat. Tisztelt Országgyűlés! Végül ötöt perces időkeretben a döntést indítványozó képviselőcsoport egy képviselőjét, valamint az ügyrendi bizottság e lőadóját felszólalási jog illeti meg. Tisztelt Országgyűlés! Elsőként megadom a szót Tóth András képviselő úrnak. TÓTH ANDRÁS ( MSZP , országos lista): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Tisztelt Szenátor Hölgyek és Szenátor Urak! (De rültség az ellenzéki oldalon. - Felzúdulás, nagy zaj a kormánypárti oldalon. - Közbekiáltások: Hahaha! De jópofa vagy!) Köszönöm az elismerést. Tisztelt Ház! Az ügyrendi bizottság május 3i ülésén (Nagy zaj a kormánypárti oldalon. Az elnök csenget.) a levé líró szenátorok szakértelméhez hasonló szakmai színvonalú döntést méltóztatott hozni az ügyrendi bizottság kormánypárti többsége. A Magyar Szocialista Párt ezt az állásfoglalást jelen vita keretében kívánja az Országgyűlés plenáris ülésén megváltoztatni; k éri annak elutasítását. Az előzményekről röviden: Tisztelt Képviselőtársaim! Csiha Judit képviselő asszonnyal együtt beadtunk egy országgyűlési határozati javaslatot, amelynek az volt a célja, hogy az Alkotmánybíróság március 29i döntésére az Országgyűlés reagáljon, mégpedig úgy, hogy négypontos határozati javaslattal az előzmények alapján kialakult állapotot módosítja. Egyrészt javasoltuk, hogy az Országgyűlés módosítsa, helyezze hatályon kívül azt a közismert döntést, amely értelmében a "hetente" nem azt jelenti, hogy minden héten. Másrészt kezdeményeztük az Országgyűlés február 9i döntésének módosítását a jelenleg is hatályos úgynevezett háromhetes munkarend vonatkozásában. Harmadrészt javasoltuk azt, az Országgyűlés határozza el, hogy a Házszabály módo sításáig eltelő időszakban nem hoz döntést Házszabályt, illetve munkarendet érintő kérdésekben, csak kétharmados többséggel. S negyedrészt javasoltuk, hogy a jelenlegi eléggé ellentmondásos állapot megszüntetése érdekében december 15. helyett június 15ig hajtsa végre a tisztelt Ház a Házszabály módosításával kapcsolatos feladatokat. Az ügyrendi bizottság erre a javaslatra azt az álláspontot alakította ki, hogy ez Házszabállyal ellentétes.
