Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. június 1 (74. szám) - Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter:
3076 Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat módosító javaslatainak határozathozatala . Az előterjesztést T/996. számon, a bizottságok együtt es ajánlását pedig T/996/64., 74. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Gógl Árpád egészségügyi miniszter úrnak, aki válaszolni kíván a vitában elhangzottakra. DR. GÓGL ÁRPÁD egészségügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A másik eg észségügyet érintő törvény az a '97. évi CLIV. törvény, amely az egészségügyről szól. A bizottságok megtárgyalták a beérkezett módosító és kapcsolódó módosító javaslatokat, és néhány bizottsági módosító javaslat is született. Az általános és részletes vita során elhangzottak és a mintegy 70 módosító indítvány többsége ugyanazt a néhány rendelkezést érintik, és elhangzásuk, illetve benyújtásuk már az általános vitára való alkalmasság bizottsági vitája alapján is előre feltételezhető volt. Ehhez társult még a Társaság a Szabadságjogokért Egyesület - a törvény módosítására vonatkozó - állásfoglalása is. Jól érzékelhető, hogy a megszületett módosító indítványok jelentős része is ezen állásfoglalás tartalmát tükrözik. Négy olyan témát szeretnék röviden érinteni, amely a fő területe volt vitáinknak, és a bizottsági viták, szakmai viták végül is elfogadható megoldásra jutottak. Ezek egyike a különböző korlátozó módszerek törvényi szabályozását érintette, azaz a döntéshozatal írásbeli rögzítettségét a betegellátás ka pcsán. A kapcsolódó módosító javaslatok végül is ezt feloldották, hangsúlyozva azt, hogy ez szakmai kérdés, és ezért természetesen az ellenőrzést és annak eredményét az egészségügyi dokumentációban rögzíteni kell. A második ilyen kérdéskör volt a hozzátart ozók joga a dokumentációba való betekintésre. Ez az a kérdés, amely talán a legélesebb vitát váltotta ki, de végül is a javaslat pontosan rögzíti, hogy az egészségügyi dokumentációból a beteg hozzátartozója számára pusztán a beteg életének és egészségének megóvásával kapcsolatos adatok férhetők hozzá. Ez az, amit a kezelőorvossal történt szakmai konzultációnak megfelelően kell végezni. Hosszú vita folyt arról is, hogy az egészségügyi intézményekben melyek azok a területi ellátási kötelezettség nélküli ellát óhelyek, ahol etikai bizottságot kell létrehozni. Hosszas mérlegelés után egyetértettünk azzal, hogy az ilyen intézményekben ugyan nem kötelező a létrehozása, de a betegjogok érvényesülése és az orvosi etika érdekében mindenképpen célszerű az etikai bizott ságok működtetése. Nem tudtuk támogatni azokat a javaslatokat, amelyek arra irányultak, hogy a kórházi felügyelőtanácsokban egyharmad arányban a helyi és a környező területi önkormányzatok küldöttei is részt vegyenek. Nem tudtunk egyetérteni ezzel a javasl attal egyrészt azért, mert az új egészségügyi törvény eredeti koncepciója szerint a létrejövő felügyelőtanácsok nem a tulajdonosi érdekképviselet gyakorlásának szervei, hanem az ellátottak és az ellátók, vagyis a betegek és az egészségügyi dolgozók bevonás ával létrejövő konzultatív tanácsadó testületek. Egyébiránt emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat, hogy az eredeti törvényi rendelkezés értelmében is a felügyelőtanács állandó meghívottja a tulajdonos önkormányzat képviselője. Ez a négy terület az, ami t ki akartam emelni.
